2018. júliusban hatályba lépett járulék- és szociális hozzájárulási adóváltozásokról

2018. Július 30. 8:23 - siteadmin

A 117. számú Magyar Közlönyben került kihirdetésre az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló törvény, amely többek között vonatkozik a társadalombiztosítási közterhekre is. Az alábbi bejegyzésben összefoglalom azokat a módosításokat, amelyeket 2018. július 25-ét követő naptól alkalmazni kell a biztosítási jogviszonyok és a szociális hozzájárulási adó kapcsán.

Munkaviszony megszüntetése, megszűnése kapcsán alkalmazandó szabályok

2018. július 26-án lépett hatályba az a pontosító rendelkezés is, amely a munkaviszony jogellenes megszüntetéséhez kapcsolódó társadalombiztosítási ellátásokra vonatkozik. Az 1997. évi LXXX. törvény a módosítás következtében rögzíti, hogy a munkaviszony jogellenes megszűnésétől annak helyreállításáig terjedő időszakot biztosítási jogviszonyban töltött időszaknak kell tekinteni a helyreállítást követően keletkezett társadalombiztosítási ellátások iránti igények elbírálásakor. Azaz a társadalombiztosítási ellátások megállapítása során a munkaviszony megszűnése és a helyreállítása közötti időszak biztosítási időnek minősül.

Szintén 2018. július 26-án lépett hatályba, hogy ugyan továbbra sem kell a jövedelmet pótló kártérítés, keresetpótló járadék kapcsán járulékot fizetni, azonban a törvénymódosítás egyértelművé teszi, hogy a munkavégzés ellenértékeként (különösen elmaradt munkabér, végkielégítés címén) kapott, juttatott jövedelem járulékköteles jövedelem. Ezen szabállyal párhuzamosan a fenti időponttól a szociális hozzájárulás adótörvény is rögzíti, hogy a jövedelmet pótló kártérítés, keresetpótló járadék után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni, azonban a munkavégzés ellenértékeként (különösen elmaradt munkabér, végkielégítés címén) kapott jövedelem után szociális hozzájárulási adófizetés áll fenn.

Ha a jogutód nélkül megszűnt munkáltató, több járulékot vont le a foglalkoztatottól, akkor az alábbiak szerint kell eljárni 2018. július 25-ét követően:

„Ha a természetes személy a munkáltató jogutód nélküli megszűnését követően tárja fel, hogy a munkáltató a járulékot nem a törvényben meghatározottak szerint állapította meg és vonta le, és a hiba a törvényben meghatározottnál magasabb összegű járulék levonását eredményezte, erről a tényről az adóazonosító szám feltüntetésével bejelentést tehet az állami adó- és vámhatósághoz. A bejelentés alapján a járulékkülönbözetet az állami adó- és vámhatóság határozattal írja elő a természetes személy javára, amennyiben az állami adó- és vámhatóság nyilvántartása szerint a munkáltató a természetes személytől a törvényben meghatározottnál magasabb összegű járulékot vont le, vallott be és fizetett meg."

Szociális hozzájárulási adókedvezményt érintő változás

A megváltozott munkaképességű vállalkozók által igénybe vehető szociális hozzájárulási adókedvezményt többek között az a vállalkozó vehette igénybe, akinek az egészségi állapota a hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű. A törvénymódosítás elfogadását követő napon, azaz 2018. július 26-án lépett hatályba az kedvező szabály, mely a fenti követelményi szintet kedvezőbbé tette és ennek következtében bővülhet a kedvezményre jogosult vállalkozók száma. A módosítás alapján azok a vállalkozók vehetik igénybe a szociális hozzájárulási adókedvezményt, akiknek az egészségi állapota a hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos, vagy ennél kisebb mértékű.

Járulékokra és biztosítási jogviszonyra vonatkozó módosítások

További változás a nyugdíjra köthető megállapodás kapcsán fizetendő járulékfizetést érinti. Kedvezőbbé téve a nyugellátásra vonatkozó megállapodások megkötését, a törvénymódosítás elfogadását követő naptól, azaz 2018. július 25-étől már alkalmazható az a szabály, hogy a szolgálati idő szerzése érdekében illetve a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzésére köthető megállapodásoknál a módosítást megelőzően fizetendő 34 százalékos mértékű járulék 24 százalékra csökkent. *

Kiegészült a munkaerőpiaci járulék fizetésére nem kötelezettek köre az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban tanuló nappali tagozatos tanulókkal. Azaz az az egyéni és társas vállalkozó, aki az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, mentesül a munkaerő-piaci járulék megfizetése alól.

A posztdoktorként való foglalkoztatásról és a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjról szóló 156/1997. (IX. 19.) kormányrendelet alapján az ösztöndíjban részesülőktől járulékot vontak és ez alapján társadalombiztosítási ellátásokat állapítottak meg a részükre. Erre tekintettel a jogszabály utólagosan rendezi az ösztöndíjban részesülők társadalombiztosítási jogállását és kimondja, hogy az ösztöndíj folyósításának időtartama – 2017. június 19-éig – biztosítási jogviszonynak minősül és a levont járulékok nyugdíjjáruléknak és egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járuléknak minősülnek.

2016. évi LXVI. törvény bővítette ki a biztosítási jogviszonyokat az állami projektértékelői jogviszonnyal. Az állami projektértékelő jogviszonyban állók az EU-s támogatási kérelmek tartalmi értékelését, mint közfeladatot látják el. 2018 július 25-ig ezen jogviszonyban a társadalombiztosítási közterheket hasonlóan kellett megfizetni, mint egy munkaviszonyban állónál. A törvénymódosítás elfogadását követő napon, azaz 2018. július 26-án lépett hatályba az a szabály, hogy az állami projektértékelői jogviszonyban álló személy csak akkor lesz biztosított, és ezáltal csak akkor kell járulékokat fizetnie, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.

Szűkebb kört érint az a szabály, amely a fogvatartottak kapcsán lépett hatályba, szintén 2018. július 26-án. A fogvatartott, fogvatartásának időtartama alatt ún. reintegrációs őrizet, valamint a társadalmi kötődés program keretében létesíthet munkaviszonyt illetve dolgozhat tanulószerződéses jogviszonyban is. A módosítás alapján nem szünetel a fogvatartott biztosítási jogviszonya, ha a fogvatartása alatt létesít biztosítási jogviszonyt.

Végezetül meg kell említeni a külföldi pénznemben szerzett jövedelemre vonatkozó szociális hozzájárulási adóban olvasható pontosító rendelkezést. A törvénymódosítás indokolása alapján jogalkalmazás megkönnyítése érdekében szükséges, hogy a szociális hozzájárulási adóra vonatkozó szabályok között szerepeljen a külföldi pénznemből forintra történő átszámítást tartalmazó szabály. Ennek értelmében a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni a külföldi pénznemben megszerzett jövedelem utáni adó megállapítására.

* Pontosítás (2018. augusztus 3.):

Bejegyzésünkben az szerepel, hogy a nyugellátásra kedvezőbben köthető megállapodás már 2018. július 25-ét követően. Ezúton pontosítjuk, hogy a megállapodásra vonatkozó szabály 2019. januárjától lép hatályba. Azaz az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) lehetőséget biztosít nyugellátás kapcsán megállapodás megkötésére.

Az egyik megállapodás, amelyet jövőre érint a változás a következő:

Nyugellátásra az a belföldi nagykorú természetes személy köthet megállapodást, aki
nem saját jogú nyugdíjas, és
a Tbj. 5. § és a 13. § szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem áll, vagy a 11. § szerint a biztosítás nem terjed ki rá, vagy
a biztosítása szünetel.

Ez a megállapodás szolgálati időre és nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset megszerzésére külön-külön nem köthető meg. A járulékfizetés alapja a megállapodást kötő személy által megjelölt jövedelem, de legalább a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér. A fenti megállapodás 2018-ban 34 százalék nyugdíjjárulék fizetésének vállalása mellett köthető. 2019. január 1-jétől – kedvezőbbé téve a megállapodáskötést – már 24 százalék megfizetése ellenében is megköthető lesz.

Továbbá köthető megállapodás szolgálati idő megszerzése céljából is. Ki kötheti a szolgálati időre szóló nyugdíj megállapodást? Az a nagykorú személy, aki

felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányoknak (ideértve a doktorandusz-képzést is) a Tny. 41. §-a szerint figyelembe vehető idejét szeretné szolgálati időként elismertetni, illetve
a társadalombiztosítási öregségi teljes nyugdíjhoz a Tny.-ben meghatározott húsz év szolgálati idő, vagy - az igénylőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár 1997. december 31-e utáni betöltése esetén - az öregségi résznyugdíjhoz előírt tizenöt év szolgálati idő elérése érdekében kizárólag az öregségi résznyugdíjra vagy öregségi teljes nyugdíjra jogosultsághoz szükséges hiányzó szolgálati idejét, legfeljebb azonban öt naptári évet kívánja elismertetni.

Ez a megállapodás a megkötése napján érvényes minimálbér alapulvételével számított 34 százalék nyugdíjjárulék fizetésével történik, amely 2019. január 1-jétől szintén 24 százalék lesz.

Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella

Blog témakörök

Blog archivum