Nagyon gyakori a biztosítási jogviszonyok között a társas vállalkozói jogviszony. Tekintettel arra, hogy a gyakorló könyvelők esetében sem mindig ismert, hogy ki minősül társas vállalkozónak, így az alábbi bejegyzésben a társas vállalkozói jogviszonyt ismertetem.
Kiindulásként mindenképpen rögzíteni kell, hogy
- a társas vállalkozói jogviszony – kivéve a kiegészítő tevékenységet – az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) alapján biztosítási jogviszonyt keletkeztet;
- a nem nyugdíjas társas vállalkozók esetén ezen jogviszonyban legalább az ún. minimális alapok szerint fizetni kell a tb közterheket; továbbá
- a társas vállalkozói jogviszony csak a társas vállalkozás és annak tagja között jöhet létre.
Mit tekintünk társas vállalkozásnak?
Az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) alapján társas vállalkozások a következők:
- közkereseti társaság,
- betéti társaság,
- korlátolt felelősségű társaság,
- közös vállalat,
- az egyesülés, ideértve az európai gazdasági egyesülést is,
- társas vállalkozások az előtársaságként történő működés időszakában is,
- szabadalmi ügyvivői társaság, szabadalmi ügyvivői iroda,
- gépjárművezető-képző munkaközösség,
- az oktatói munkaközösség,
- az ügyvédi iroda, közjegyzői iroda,
- a végrehajtói iroda,
- az egyéni cég.
Az 1997. évi LXXX. törvény az alábbi öt esetet különíti el a társas vállalkozói jogviszonyban:
- Társas vállalkozó a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony).
- Társas vállalkozó a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja, ha a társaság tevékenységében személyesen közreműködik.
A fenti két pontban foglalt esetekben a tag személyes közreműködése alapozza meg a társas vállalkozói jogviszonyt.
- Társas vállalkozó az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, a gépjárművezető-képző munkaközösség, az oktatói munkaközösség tagja.
- Társas vállalkozó az egyéni cég tagja.
Azaz a 3. és 4. pontban már maga a taggá válás is létrehozza a társas vállalkozói jogviszonyt.
- Társas vállalkozó a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését megbízásban látja el, kivéve, ha tagsági jogviszonyban társas vállalkozónak minősül.
A fenti 5. pont kisebb magyarázatra szorul. A PTK alapján az ügyvezetés vagy munkaviszonyban, vagy megbízási jogviszonyban látható el. Ha a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság természetes személy tagja megbízási jogviszonyban csak ügyvezetést lát el, akkor társas vállalkozónak minősül. Ha ez az ügyvezető egyidejűleg a társaságban személyesen is közreműködik, azaz tagsági jogviszony keretében tevékenykedik, akkor két jogviszonya áll fenn. Az egyik jogviszony a fenti 1. pontban leírt, személyes közreműködésre épülő társas vállalkozói jogviszony. A másik jogviszony a megbízásban tagként ellátott ügyvezetés, amely a tag tagsági jogviszonyban folytatott személyes közreműködésére tekintettel már nem minősül társas vállalkozói jogviszonynak. Ügyvezetői jogviszonyára ez esetben az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (2) bekezdésének a szabályát kell alkalmazni, azaz akkor lesz biztosított ügyvezetőként, ha tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.
A leírtakat erősíti meg az adóhivatal „A társas vállalkozások, társas vállalkozók, gazdasági társaságok vezető tisztségviselői járulék-, és egészségügyi hozzájárulás, valamint szociális hozzájárulási adó fizetésének alapvető szabályai 2012.” című kiadványa is, amelyben az alábbi példa is olvasható:
„Könyvelési feladatokat ellátó Kft. egyik tagja megbízásos jogviszonyban havi 20 000 Ft díjazással végzi a vezető tisztségviselői feladatokat, és egyidejűleg könyvelési munkát is végez, melyet nem munkaviszonyban/megbízásos jogviszonyban lát el. Ebben az esetben a tag „többes jogviszonyban” állónak minősül, a személyes közreműködésre tekintettel társas vállalkozóként lesz biztosított, de a vezető tisztség tekintetében már nem válik társas vállalkozóvá, és ebben az esetben a vezető tisztség megítélésekor a Tbj. 5. § (2) bekezdését kell alkalmazni.”
Mindezek alapján figyelemmel kell lenni arra, hogy ha a társas vállalkozás tagja megbízásban ügyvezetést lát el, akkor ezzel egyidejűleg van-e személyes közreműködése a társaságban vagy sem.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella
