|
|
|
|
  A társadalombiztosítási járulékokban és szociális hozzájárulási adóban várható változások2018. Június 27. 9:40 - siteadmin
A szociális hozzájárulási adó és a kötelező társadalombiztosítás kapcsán fizetendő járulékok vonatkozásában két törvénymódosítás is benyújtásra került a Parlamenthez (T/625 és T/627.) Az alábbi bejegyzésben a munkaviszonyt, mint biztosítási jogviszonyt, a járulékmérték változását és a szociális hozzájárulási adót érintő változásokat ismertetem.
Munkaviszonyra, mint biztosítási jogviszonyra vonatkozó változások2019. január 1-jétől változik a munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas kapcsán fizetendő közteher. A fenti törvénytervezetek úgy rendelkeznek, hogy 2019. január 1-jétől, a munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas munkabéréből nem kell megfizetni a járulékokat. Tekintettel arra, hogy a nyugdíjas munkavállaló nem fizet járulékot, így az 1997. évi LXXX. törvény azt is rögzíti, hogy megszűnik a nyugdíjas munkavállalók baleseti ellátásokra való jogosultsága. A nyugdíjas munkavállaló járulékfizetés hiányában vélhetően nem lesz jogosult 0,5 %-os emelésre sem, hiszen az 1997. évi LXXXI. törvény alapján 0,5 %-os emelés azon jövedelmek, kereset kapcsán jár, amely nyugdíjjárulék-alapot képez. A nyugdíjasok foglalkoztatást segíti elő, hogy a munkabér után a munkáltatónak szociális hozzájárulási adót sem kell fizetni.
Megjegyzés: A törvénymódosítás elfogadását követő napon lép hatályba a következő két pontosító szabály. Az egyik módosítás rögzíti, hogy a munkaviszony jogellenes megszűnésétől annak helyreállításáig terjedő időszakot biztosítási jogviszonyban töltött időszaknak kell tekinteni a helyreállítást követően keletkezett társadalombiztosítási ellátások iránti igények elbírálásakor. A másik pontosító rendelkezés kimondja, hogy a munkavégzés ellenértékeként (különösen elmaradt munkabér, végkielégítés címén) kapott, juttatott jövedelem után mind járulékot, mind szociális hozzájárulási adót fizetni kell.
Járulék-mértékek változásaA T/625. számú törvénytervezet két jelentősebb járulékváltozást tartalmaz. Egyrészt 2019. január 1-jétől növekedne az egészségügyi szolgáltatási járulék havi 7320 forintról 7 500 forintra, amely napi szinten 244 forintról, 250-re emelkedne.
A másik változás a nyugellátásra köthető megállapodások kapcsán fizetendő járulékmérték csökkentésére vonatkozik. A T/625. számú törvénytervezet úgy rendelkezik, hogy a szolgálati idő szerzése érdekében illetve a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzésére köthető megállapodásoknál a jelenleg fizetendő 34 százalékos mértékű járulék 24 százalékra csökkenne. Ez a módosítás kihirdetését követően lépne hatályba, azaz már idén alkalmazható lenne.
Változások a szociális hozzájárulási adóbanKét jelentős változást tartalmaz a szociális hozzájárulásról szóló módosítás. Az egyik, hogy szűkül a szociális hozzájárulási adókedvezmények köre, a másik, hogy önálló törvény rendelkezik majd a szociális hozzájárulási adóról, amely magába foglalja majd – és ezáltal meg is szünteti – az egészségügyi hozzájárulást.
A megváltozott munkaképességű vállalkozók által igénybe vehető kedvezményt jelenleg többek között az a vállalkozó veheti igénybe, akinek az egészségi állapota a hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű. A benyújtott módosítás alapján a törvény elfogadását követő naptól azonban kibővülne azon egyéni vállalkozókkal, illetve tagokkal, akiknek komplex minősítése alapján egészségi állapota 60 százalékos, vagy ennél kisebb mértékű.
A benyújtott módosítás alapján 2019. január 1-jétől megszűnnek a következő kedvezmények:
Megjegyzés: Átmeneti rendelkezés alapján a még hátralévő - érvényesítési - időre továbbra is igénybe lehet venni a 25 év alatti pályakezdők kedvezményét, a gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban vagy gyermeknevelési támogatásban részesülő munkavállaló után érvényesíthető adókedvezményt, a szabad vállalkozási zónában működő vállalkozás kedvezményt, valamint a tartósan álláskeresők után igénybe vehető kedvezményt.
2019-ben érvényesíthető kedvezmények a következők lesznek:
2019. január 1-jétől nem egészségügyi hozzájárulást, hanem szociális hozzájárulási adót kell fizetni a vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §], az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §], valamint az osztalék [Szja tv. 66. §], a vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §], és az árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §], továbbá az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy ezen tevékenységből származó jövedelme után oly módon, hogy a szociális hozzájárulási adót addig kell megfizetni, amíg a természetes személy adott jövedelme a tárgyévben eléri a minimálbér összegének huszonnégyszeresét. Azaz a fenti jövedelmek esetén szociális hozzájárulási adófizetésnél egy felső határ érvényesül.
Továbbá 2019. január 1-jétől szociális adót kell fizetni a tételes költségelszámolást választó, nemleges nyilatkozatot benyújtó őstermelő bevételének 4 százaléka után, valamint a béren kívüli juttatások [Szja tv. 71. §], továbbá a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [Szja tv. 70. §], valamint a kamatkedvezményből származó jövedelem [Szja tv. 72. §] adóalapként meghatározott után.
Mezőgazdasági kistermelők kapcsán fontos kiemelni, hogy kikerülne a törvényből, hogy „a mezőgazdasági őstermelő abban az adóévben, amelyet megelőző adóévben a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján mezőgazdasági kistermelőnek minősült nem fizet szociális hozzájárulási adót”, továbbá a törvénytervezet úgy rendelkezik, hogy az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő által ezen tevékenysége alapján szerzett jövedelmének 75 százaléka után szociális hozzájárulási adót kell fizetni.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella / közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
|
Blog témakörök
Blog archivum
|
