hun eng ger
BaBér a Facebookon

Az egészségügyi szolgáltatási járulék-fizetési kötelezettség

2018. Május 14. 8:48 - siteadmin



Az egészségügyi szolgáltatási járulék, mint az az elnevezéséből is következik, az egészségügyi szolgáltatások fedezetére szolgál, azaz ez a befizetés többek között a társadalombiztosítás keretében igénybe vehető orvosi-ápolási szolgáltatás, betegszállítás, tb támogatottan nyújtható gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz-, gyógyfürdő ellátás fedezetére fordítódik. 

Azok, akik minimum egy éve bejelentett magyar lakóhellyel (illetve tartózkodási engedéllyel rendelkező hontalan személy bejelentett magyar szálláshellyel) rendelkeznek, és az 1997. évi LXXX. törvény 5. §-a szerinti biztosítási jogviszonyuk nincs, továbbá az 1997. évi LXXX. törvény alapján egészségügyi szolgáltatásra sem jogosultak, kötelesek fizetnie a 7 320 forint/hó (napi 244 forint) egészségügyi szolgáltatási járulékot. 
Mindezek alapján tekintsük át öt példán keresztül – természetesen minden esetre nem kitérve -, hogy mikor nem kell illetve mikor kell egészségügyi szolgáltatási járulékfizetéssel számolnia az aktív korú természetes személynek!

Külföldi keresőtevékenység

Példa: Ha egy magyar állampolgár – akinek Magyarországon van a lakcíme –, Törökországban lesz biztosított, köteles Magyarországon fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot a török munkavállalás ideje alatt?

Az 1997. évi LXXXIII. törvény úgy rendelkezik, hogy a TAJ számmal rendelkező személy, aki valamely EGT tagállamban, illetve Svájcban valamint Magyarország által kötött nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó államban biztosított, köteles a külföldön létrejött biztosítását 15 napon belül bejelenteni az egészségbiztosítónak. 

Tekintettel arra, hogy 2018. április 1-jétől hatályba lépett a 2015. évi XXX. törvényben foglalt Magyarország és a Török Köztársaság között létrejött szociális biztonsági egyezmény, így a fenti szabályt a kérdésben szereplő esetben is alkalmazni kell. Azaz, ha a magyar állampolgár biztosított lesz Törökországban,  akkor ezt köteles bejelenteni a lakóhelye szerinti kormányhivatal egészségbiztosítási szervének. A nyomtatvány, amelyen be kell jelenteni a külföldi munkavállalást a következő: „Bejelentő lap TAJ számmal rendelkező magyar állampolgár részére, aki EGT tagállamban és egyezményes államban biztosított személy.” 

A bejelentés azt eredményezi, hogy arra az időre, amíg a bejelentést tett személy Törökországban dolgozik, addig a TAJ száma ideiglenesen érvénytelenítésre kerül. A TAJ szám ideiglenesen érvénytelenítése azt eredményezi, hogy a TAJ számával nem tud Magyarországon egészségügyi szolgáltatást igénybe venni, de ennek eredményeként nem is köteles megfizetni – még akkor sem, ha a magyar lakcíme megmaradt – a havi 7 320 (napi 244) forint egészségügyi szolgáltatási járulékot. 

Megjegyzés: Ha a külföldi biztosítási jogviszony megszűnik, akkor azt is be kell jelenteni a kormányhivatal egészségbiztosítási szervéhez.

Biztosítási jogviszony megszűnése

Példa: Mikortól kell fizetni annak az aktív korú személynek az egészségügyi szolgáltatási járulékot, akinek megszűnt a három évig tartó munkaviszonya, és nem tud elhelyezkedni, és a munkanélküli időszakban semmilyen ellátást nem kap?

A fenti esetben a munkaviszony megszűnését követő 45 naptól kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot, amennyiben a jogosultsági feltétel a megszűnést megelőzően megszakítás nélkül legalább 45 napig fennállt. Ha a munkavállaló három éven át munkaviszonyviszonyban állt és munkaviszonya például 2018. április 30-án megszűnt, és nem tud elhelyezkedni másik biztosítási jogviszonyban, továbbá nem tartozik az 1997. évi  LXXX. törvény 16. §-ában foglalt egészségügyi szolgáltatásra jogosultak közé, akkor április 30-át követő 45 naptól kell fizetni a havi 7 320 (napi 244) forint egészségügyi szolgáltatási járulékot. 

Fizetés nélküli szabadság

Példa: Építkezésbe szeretnénk kezdeni, és erre az időszakra a munkáltatómtól fizetés nélküli szabadságot veszek igénybe. Kérem a tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy ilyenkor van-e tb fizetési kötelezettségem és az mikortól, és hogyan kell azt intézni?

Ha építkezés kapcsán fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe a munkavállaló, akkor ebben az időszakban a munkavállalónak szünetel a biztosítási jogviszonya. Ez esetben – szemben a jogviszony megszűnésével - a szünetelés első napjától fennáll a havi 7 320 forint (napi 244 forint) egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés, ha a munkavállaló minimum egy éve magyar bejelentett lakcímmel rendelkezik, és az 1997. évi LXXX. törvény 5. §-a szerinti egyéb biztosítási jogviszonya nincs, továbbá az 1997. évi LXXX. törvény 16. §-a alapján egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezettségnél ki kell tölteni a T1011-es nyomtatványt, amelyet a lakóhely szerinti adóhivatalhoz kell benyújtani. Az adóhivatali ügyintézéshez a fenti nyomtatványon túl szükséges 
  • személyazonosításra megfelelő igazolvány (személyigazolvány, útlevél, jogosítvány)
  • lakcímkártya, 
  • adóazonosító jel, 
  • TAJ szám.
Ha más személy intézi a járulékfizetést az adóhivatalnál, akkor két tanú aláírásával ellátott meghatalmazás is szükséges.

Megjegyzés: Az egészségügyi szolgáltatási járulékot a kötelezett helyett más személy pl: hozzátartozó is fizetheti, az adóhatóság jóváhagyása alapján.

Gazdasági társaság tagja 

Példa: Ha egy Kft. magyar állampolgárságú tagja sehol nem rendelkezik biztosítási jogviszonnyal, és a Kft.-ben sem végez semmilyen tevékenységet, azaz csak tag, akkor kötelező-e neki megfizetni a minimális járulékokat és van-e bármilyen fizetési kötelezettsége?

Ha a Kft-ben a tag csak tag, azaz a társaságban nem lát el ügyvezetést, nem működik közre személyesen, a társasággal semmilyen biztosítási jogviszonyban nem áll, akkor ez esetben a tagnak nem keletkezik a Kft tagsága kapcsán tb fizetés kötelezettsége. 

Ha azonban a tag minimum egy éve magyar lakcímmel rendelkezik, és az 1997. évi LXXX. törvény 5. §-a szerinti biztosítási jogviszonya nincs, továbbá az 1997. évi LXXX. törvény 16. §-a alapján egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult, akkor fizetnie kell a 7 320 forint/hó (napi 244 forint) egészségügyi szolgáltatási járulékot.

Alkalmi munkavállaló

Példa: Ha egy magyar állampolgár alkalmi munkavállalóként dolgozik, akkor köteles-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni?

A 2010. évi LXXV. törvény is rögzíti, hogy az alkalmi munkavállaló nem biztosított. A foglalkoztató által megfizetett közteher alapján az alkalmi munkavállaló kaphat ugyan nyugellátást, valamint álláskeresési ellátást, és baleseti egészségügyi szolgáltatást kaphat, ha alkalmi munkavállalás közben baleset éri, azonban egészségügyi szolgáltatásra az alkalmi munkavállalás kapcsán nem jogosult. Erre tekintettel, ha az alkalmi munkavállaló más biztosítási jogviszonyban nem áll, akkor köteles  egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie, ha
  • legalább egy éve Magyarországon bejelentett lakóhellyel rendelkezik, és
  • az 1997. évi LXXX. törvény alapján egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult.

Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella