hun eng ger
BaBér a Facebookon

Munkaerő-kölcsönzés: milyen feltételekkel?

2018. Május 9. 14:05 - siteadmin



A munkavállalók helyzetét igyekezett segíteni a kormány, amikor tavaly év végén, 2017. december 1-jei hatállyal módosította a munkaerő-kölcsönzés szabályait. A 345/2017. számú kormányrendeletben szereplő módosítások leginkább a csaló közvetítők kiszűrését célozzák, például azzal, hogy ötről tízmillió forintra nőtt a kölcsönzők által kötelezően biztosítandó vagyoni biztosíték, illetve a kölcsönzés feltételéül szabott engedély megadásához kötelezővé tették a köztartozás-mentességet is. Ezt bárki ellenőrizheti a NAV adatbázisában, mivel az állami foglalkoztatási szerv nyilvántartása már tartalmazza a kölcsönbeadó adószámát is. (A nyilvántartás a Nemzeti Foglakoztatási Szolgálat internetes oldalán érhető el.)

A munkaerő-kölcsönzés alapelveit és a kölcsönzött munkavállalók jogait azonban nem érintette a mostani módosítás. 

Vagyis – ahogy a 118/2001. kormányrendelet meghatározta – a munkaerő-kölcsönzés lényege továbbra is az, hogy a munkavállaló a kölcsönbeadó vállalkozással áll szerződéses viszonyban, a kölcsönbeadó pedig ellenérték fejében ideiglenesen átengedi őt egy kölcsönvevő cég számára, amelynél ténylegesen történik a foglalkoztatása. (A jogszabályok természetesen kizárják, hogy a két cég tulajdonosi köre között átfedés legyen.)

Ezt az átengedést hívják a jogszabályokban kikölcsönzésnek, és ennél valójában kettős jogviszonyról van szó, mivel a munkáltatói jogokat a kölcsönbeadó szolgáltató és a kölcsönvevő munkaadó közösen gyakorolják. Természetesen annak is megvannak a szabályai, hogy mi az egyik és mi a másik cég feladata.

A munkavállaló foglalkoztatása szempontjából fontos dolgokat (munkaköri leírás, munkaidő, bérfizetés, juttatások, szabadság, alkalmassági feltételek, stb.) a kölcsönvevőnek kell közölnie a kölcsönbeadóval, a dolgozót pedig ez utóbbi tájékoztatja. A munkával kapcsolatos költségeket – alkalmassági vizsga vagy a munkába járással kapcsolatos kiadások – is alapesetben a kölcsönző cégnek kell állnia. A kölcsönbeadó intézi a munkavállalással kapcsolatos adminisztrációt is, például ő jelenti be a hatóságoknál. Ehhez pedig a kölcsönvevő köteles adatokat szolgáltatni a számára.

Fontos, hogy a kölcsönzött munkavállalókat ugyanazok a jogok illetik meg, mint a hivatalosan is cégnél alkalmazott dolgozókat. 

Ez nem csak azt jelenti, hogy az alkalmasságának, egészségi állapotának megfelelő munkát kell neki biztosítani, de azt is, hogy minden olyan juttatás megilleti, ami a cég közvetlen alkalmazásában álló dolgozókat. Ilyen például a megfelelő pihenőidő és fizetett szabadság biztosítása a Munkatörvénykönyv szerint, már az alkalmazás első napjától. Az ezzel kapcsolatos adminisztrációt a kölcsönvevő cégnek kell elvégeznie.

A jogokat egy uniós irányelv határozza meg, amely minden ágazatra kiterjed, és arról is rendelkezik, hogy ha a bért kollektív szerződés szabályozza, akkor az vonatkozik a kölcsönzött munkavállalókra is. A bért – ahogy utána az adókat és járulékokat is – a munkaerő-kölcsönző cégek fizetik.

A Munkatörvénykönyv szerint a kikölcsönzés időtartama nem haladhatja meg az öt évet. 

Ebbe a hosszabbított, illetve a hat hónapon belül újra megkötött szerződést is beleértik, vagyis  nem lehet azzal trükközni, hogy újabb és újabb szerződésekkel tolják ki az ötéves határidőt. Ennek a magyarázata az, hogy bizonytalanabb a munkavállaló helyzete – a jogszabályok határozott idejű munkaszerződést is legfeljebb öt évre engedélyeznek.

Ugyancsak tilos arra köteleznie a kölcsönzőnek a dolgozót, hogy egy másik helyen is végezzen munkát. És van még egy korlátozás: sztrájkolók pótlására sem ugrasztható a kölcsönzött munkavállaló.

A munkaerő-kölcsönzésnek vannak speciális formái is. 

Az egyik ilyen az outsourcing, vagyis kiszervezés, ebben az esetben egy adott cég nem csupán munkatársakat „kölcsönöz”, hanem teljes munkafeladatokat végeztet el a társaságon kívül álló vállalkozással. A Try and Hire, vagyis próbáld ki és vedd fel konstrukció pedig arra utal, hogy a munkaerő-kölcsönzés lehet egyfajta sajátos próbaidő is, amely arra jó, hogy ha egy kölcsönzött munkavállaló beválik, később a cég alkalmazásába veszi át.