A méltányosságból adható kivételes rokkantsági ellátás

2018. Február 26. 11:08 - siteadmin

Megváltozott munkaképességű személyek széles körét érintheti a 2018. január 1-jétől bevezetett új ellátás, a kivételes rokkantsági ellátás. Sokan vannak, akiknek az egészségi állapota, illetve a munkaképesség csökkenése indokolná a rokkantsági ellátás megállapítását, de a jogszabályban előírt szükséges előzetes biztosítási idő hiányában erre nem került sor. 2018. január 1-jétől bevezetett új méltányossági ellátás azonban lehetőséget nyit arra, hogy ezen személyek egy része ellátásban részesüljön. Mindezek alapján az alábbi bejegyzésben részletesen ismertetem 2018. január 1-jétől alkalmazandó kivételes rokkantsági ellátást.

Ki jogosult a kivételes rokkantsági ellátásra?

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 2018. január 1-jétől kiegészült egy új 13/A. §-sal, amely a kivételes rokkantsági ellátás szabályait tartalmazza.

A fenti szabály alapján méltányosságból, az éves költségvetési törvényben meghatározott keretösszeg kimerítéséig, kivételes rokkantsági ellátás állapítható meg annak a megváltozott munkaképességű személynek, aki az alábbi feltételeknek megfelel:

a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján az egészségi állapota 50 százalékos vagy kisebb mértékű,
a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján a rehabilitációja nem javasolt, vagy rehabilitálható, de a kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg,
a megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti kérelmét elutasították, mert nem rendelkezett a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095 nap, 10 éven belül legalább 2555 nap illetve 15 éven belül legalább 3650 nap biztosítási idővel, továbbá
a fenti elutasító döntés véglegessé vált és e döntésben foglaltak szerint azonban rendelkezik a szükséges biztosítási idő legalább felével (azaz kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 548 nap, 10 éven belül legalább 1278 nap, 15 éven belül legalább 1825 nap biztosítási idővel), továbbá
keresőtevékenységet nem végez és rendszeres pénzellátásban nem részesül.

Megjegyzés: A kivételes rokkantsági ellátás megállapítása során előnyben kell részesíteni azt a megváltozott munkaképességű személyt, aki fentiekben ismertetett minimális biztosítási idő legalább 90 százalékával rendelkezik. Azaz előnyben kell részesíteni azt a megváltozott munkaképességű személyt, aki rendelkezik a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül a 985 nap, 10 éven belül a 2299 nap, vagy 15 éven belül a 3285 nap biztosítási idővel.

Kivételes rokkantsági ellátás igénylése

A kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelem a biztosítási idő hiánya miatt elutasító döntés véglegessé válásától számított 6 hónapon belül nyújtható be. Nagyon fontos, hogy a kérelem benyújtásakor be kell tartani a fenti határidőt.

Az ellátás megállapításához ki kell tölteni „Adatalap a kivételes rokkantsági ellátás igényléséhez” elnevezésű nyomtatványt. Az adatlaphoz csatolni kell többek között a következőket:

Minden olyan iratot, dokumentumot, ami a különös méltánylást megalapozza;
Az adatlapon kitöltendő jövedelmekről, kiadásokról szóló igazolásokat;
Keresőtevékenység megszűnéséről szóló, ill. a keresőtevékenységből származó jövedelmekre vonatkozó munkáltatói igazolásokat;
Az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése esetén az azt igazoló dokumentumot;
Rendszeres pénzbeli ellátás megállapításáról vagy megszüntetéséről szóló határozatot;
Mezőgazdasági őstermelő esetén őstermelői igazolványt és az érvényesített betétlapot;
Társas vállalkozás tagja esetén társasági szerződést, valamint amennyiben munkaviszonyban áll a társas vállalkozással, munkaszerződését, vagy azok hitelesített másolatát;
A gondnok kirendelő gyámhivatali határozatot;
Meghatalmazott általi előterjesztés esetén a meghatalmazást. (Ha nem a meghatalmazást nem meghatalmazó (kérelmező) írta saját kezűleg, akkor a meghatalmazást két tanúnak kell hitelesítenie.)

Az adatlapot a lakcím (bejelentett lakóhely vagy bejelentett tartózkodási hely) szerint illetékes, rehabilitációs hatóságként eljáró fővárosi-, megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalához kell benyújtani, illetve megküldeni.

Megjegyzés: A kormányhivatal tájékoztatása alapján azon személyek, akiknek 2018. január 1-jét megelőzően vált jogerőssé az elutasító döntésük, 2018. teljes évében benyújthatják a kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelmüket.

Kivételes rokkantsági ellátás havi összege

A kivételes rokkantsági ellátás mértéke az adott ellátás minimum összegének 65 %-a.

A kormányhivatal* idén kiadott tájékoztatása alapján az ellátás az alábbiak szerint alakul:

C1 (öregségi nyugdíjkorhatárt 5 évben belül betöltő) és C2 minősítés esetén 28 925 forint;
D minősítés esetén 32 140 forint;
E minősítés esetén 35 355 forint.

* forrás: www.kormanyhivatal.hu oldalon „TÁJÉKOZTATÓ a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak összegéről 2018. évben”

Döntés és jogorvoslat kivételes rokkantsági ellátásról

Amennyiben a kivételes rokkantsági ellátás megállapításra kerül, akkor az ellátás a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napjától állapítható meg.

Abban az esetben, ha a kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelmet kizárólag azért utasították el, mert a keretösszeg kimerítésre került, a kérelem az elutasító döntés véglegessé válását követő naptári évben ismételten benyújtható.

Tekintettel arra, hogy méltányossági jogkörben kerül sor a kivételes rokkantsági ellátás megállapítására, így a meghozott döntés ellen nem lehet fellebbezést benyújtani. A döntést csak bíróság előtt, közigazgatási perben lehet megtámadni, de ez esetben is kizárólag semmisségre lehet hivatkozni.

Kivételes rokkantsági ellátás megszüntetése

A kivételes rokkantsági ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő

azt kérte,
más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a keresőképtelenségre tekintettel folyósított táppénzt, baleseti táppénzt, valamint az Ebtv. 42/C. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakra tekintettel megállapított gyermekgondozási díjat,
egészségi állapotában olyan tartós javulás következett be, amely alapján a jogosultsági feltételek már nem állnak fenn,
foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor,
az értesítési kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti, vagy
a felülvizsgálat során neki felróható okból nem működik együtt,
egészségi állapotában javulás állt be, azaz a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján az egészségi állapota 50 százaléknál magasabb mértékű lett, illetve
esetében már nem fenn, hogy a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján a rehabilitációja nem javasolt, vagy rehabilitálható, de a kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg,
keresőtevékenységet folytat, és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát.

Azaz a kivételes rokkantsági ellátás esetén is figyelemmel kell lenni arra, hogy a keresőtevékenységből származó jövedelem 3 egymást követő hónapon keresztül ne haladja meg a minimálbér 150 százalékát.

Megjegyzés: 2011. évi CXCI. törvény alapján a fentiekben említett minimálbér alatt a következőt kell érteni. Minimálbér az 1997. évi LXXX. törvény 4. § s) pont 1. alpontjában foglalt bér, amely idén havi 138 000 forint, míg egyéni és társas vállalkozó esetén 1997. évi LXXX. törvény 4. § s) pont 2. alpontjában foglalt bér, amely idén havi 180 500 forint.

Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella

Blog témakörök

Blog archivum