hun eng ger
BaBér a Facebookon

A gyermekét egyedül nevelő munkavállaló társadalombiztosítási- és családtámogatási ellátásairól.

2018. Február 14. 10:58 - siteadmin



Mind a Munkatörvénykönyv, mind a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól, mind a családok támogatásáról szóló törvény külön rendelkezik a gyermeküket egyedül nevelő szülőkről. Az alábbiakban bemutatom, hogy ki minősül egyedülállónak a Munkatörvénykönyv, az egészségbiztosítási törvény és a családtámogatási törvény alapján, és mennyiben tér el a gyermeküket egyedül nevelő munkavállalók ellátása azoktól, ahol mindkét szülő neveli a gyermeket, gyermekeket.

A Munkatörvénykönyv külön rendelkezik a gyermekét egyedül nevelő munkavállalók munkaidő-, és pihenőidő-beosztásáról, illetve más helyen történő munkavégzéséről. A hatályos szabály alapján a gyermekét egyedül nevelő munkavállalónál – gyermeke 3 éves koráig –
egyenlőtlen munkaidő-beosztás csak a munkavállaló hozzájárulása alapján alkalmazható,
  • a heti pihenőnapok egyenlőtlenül nem oszthatók be,
  • éjszakai munka nem rendelhető el,
  • rendkívüli munkaidő vagy készenlét sem rendelhető el.
A gyermekét egyedül nevelő munkavállaló esetén – gyermeke 3 éves korától 4 éves koráig – rendkívüli munkaidő vagy készenlét csak a munkavállaló hozzájárulásával rendelhető el, kivéve ha erre baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében kerül sor.

Továbbá külön szabály vonatkozik a szokásostól eltérő más helyen történő munkavégzésre. A munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni. Más helységben végzendő munkára akkor kötelezhető a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló a gyermeke 16 éves koráig, ha ahhoz a munkavállaló hozzájárul.

Megjegyzés: A Munkatörvénykönyv alapján gyermekét egyedül nevelő munkavállaló az, aki gyermekét saját háztartásában neveli és hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa.

Ezt követően tekintsük át, hogy gyermeke betegsége esetén, milyen hosszan jogosult a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló táppénzre!

Gyermekápolási táppénz

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény alapján táppénzre jogosult többek között az a munkavállaló, akinek a biztosítási jogviszonya alatt 12 év alatti gyermeke beteg lesz. Gyermekápolási táppénz időtartama az egyedülálló szülő esetén hosszabb, mint a gyermeküket együtt nevelő szülők esetén, de ez a különbség csak a gyermek 3 éves korát követően érvényesül az alábbiak szerint:

A gyermekápolási táppénz
  • 3 évesnél idősebb, de 6 évesnél fiatalabb gyermek ápolása esetén évenként és gyermekenként a szülőnek 42, egyedülálló szülőnek 84 naptári napon át jár;
  • 6 évesnél idősebb, de 12 évesnél fiatalabb gyermek ápolása esetén évenként és gyermekenként a szülőnek 14, egyedülálló szülőnek 28 naptári napon át jár.
A gyermekápolási táppénz kapcsán – a Munkatörvénykönyvében leírtakkal megegyezően – egyedülálló az, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él. Nem minősül egyedülállónak, akinek élettársa van.

Megjegyzés: Az egyedülállóság szempontjából különélőnek kell tekinteni azt is, aki házastársával ugyanabban a lakásban lakik, de a házasság felbontása iránt bírói eljárás van folyamatban.

Továbbá a gyermekápolási táppénz kapcsán egyedülállónak kell tekinteni azokat a házastársakat (élettársakat), akik a vakok személyi járadékában részesülnek, vagy arra egyébként jogosultak, valamint akinek a házastársa (élettársa) többek között
  • rokkantsági ellátásban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult,
  • öregségi nyugdíjban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult,
  • rokkantsági ellátásban részesül és az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg a 30%-os mértéket,
  • a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, illetve a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai, vagy a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. törvényerejű rendelet alapján megállapított I. vagy II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban 2011. december 31-én részesül, aki a szolgálati járandóság megállapítását kérte, amennyiben megfelelt a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 9. § b) pontjában meghatározott feltételeknek,
  • előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti.

Családi pótlék

A gyermekápolási táppénz összegénél nincs különbség abban, hogy gyermekét egyedül nevelő szülőről van szó, vagy sem. Ezzel szemben a családi pótlék mértéke függ attól, hogy a szülő egyedülállónak minősül-e. Milyen mértékű ez a különbség?

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény alapján a családi pótlék mértéke függ a gyermekek számától, továbbá függ attól, hogy a gyermek(ek)et egyedülállóként vagy nem egyedülállóként neveli a szülő, illetve függ attól is, hogy a gyermek tartósan betegnek, illetve súlyosan fogyatékosnak minősül-e.

Mindezek alapján, ha például egy munkavállaló egyedül neveli a gyermekét, akkor az alábbi családi pótlékokra jogosult:
  • egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén a családi pótlék havi 13 700 forint, azaz összesen 1 500 forinttal több, mint a nem egyedülálló esetén;
  • két gyermeket nevelő egyedülálló esetén, gyermekenként havi 14 800 forint a családi pótlék mértéke, azaz két gyermeknél összesen 3 000 forinttal több, mint a nem egyedülálló esetén;
  • három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén a családi pótlék gyermekenként havi 17 000 forint, azaz például három gyermek esetén összesen 3 000 forinttal több, mint a nem egyedülálló esetén;
  • tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után havi 25 900 forint a családi pótlék, amely gyermekenként összesen 2 600 forinttal több, mint a nem egyedülálló esetén.
A fenti összegek kapcsán megállapítható, hogy a családi pótlék ugyan differenciált, azaz magasabb összegű családi pótlékra jogosult az egyedülálló szülő, de ez különbség minimális, a nem egyedülálló szülőknek járó ellátáshoz képest.

Családi pótlék esetén – hasonlóan a Munkatörvénykönyvhöz és a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvényhez – egyedülállónak kell tekinteni azt, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa. Továbbá ezen ellátás kapcsán egyedülállónak kell tekinteni azt a szülőt, gyámot is, aki saját maga, illetve akinek a házastársa, élettársa
  • köznevelési intézmény tanulója, felsőoktatási intézmény első oklevelet szerző hallgatója és jövedelme nincs,
  • vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági támogatásban részesül,
  • megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül és egyéb jövedelme nincs,
  • nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül, feltéve, ha nyugdíjának, ellátásának összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, és egyéb jövedelme nincs,
  • időskorúak járadékában, rokkantsági járadékban, hadigondozási járadékban részesül, és egyéb jövedelme nincs, illetve az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították,
  • öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és jövedelme nincs.
Összegezve megállapítható, hogy mindhárom törvény egyedülállónak tekinti a hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön élő személyt, és azt, akinek nincs élettársa. Azonban az egyedülállóság további eseteit is szabályozza a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól, és a családok támogatásáról szóló törvény, amelyekre az ellátások megállapításakor figyelemmel kell lenni.
 

Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella
Blog témakörök
Blog archivum