![]() ![]() Miben változott és miben nem változott az egyszerűsített foglalkoztatás?2018. Január 31. 14:07 - siteadmin![]() Az alkalmi és az idénymunkára az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény és a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szabályait egyaránt alkalmazni kell. 2018. január 1-jétől módosult mind a 2010. évi LXXV. törvény, mind a 2012. évi I. törvény. A fenti jogszabályváltozásokra tekintettel az alábbi bejegyzésben összefoglalva mutatjuk be, hogy miben változott és miben nem változott az egyszerűsített foglalkoztatás 2018-ban.
Minimális bér2010. évi LXXV. törvény meghatározza az alkalmi munkavállaló valamint a mezőgazdasági- és turisztikai idénymunka esetén minimálisan kifizetendő órabéreket. Az első jelentősebb változás a minimálbér változásához köthető.
Az egyszerűsített foglalkoztatás során fizetendő minimális bérek:
Mentesített keretösszeg2010. évi LXXV. törvény rögzíti, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételből a természetes személynek nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, feltéve hogy az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele nem haladja meg az ún. mentesített keretösszeget.
Ez a mentesített keretösszeg 2017. november 24-éig az alábbiak szerint alakult:
„A legkisebb munkabér (minimálbér) vagy – ha részére alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár – a garantált bérminimum napibérként meghatározott összegének szorzata.”
2017. november 24-től visszamenőleges hatállyal (2017. évben megszerzett jövedelemre is) az alábbi szabály kell alkalmazni: A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) vagy - ha részére alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár – a garantált bérminimum napibérként meghatározott összeg 130 százalékának a szorzata.
KözteherfizetésNem változott az egyszerűsített foglalkoztatás esetén fizetendő közteherfizetés.
Alkalmi foglalkoztatásban foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkáltató által fizetendő közteher mértéke
Mezőgazdasági- és turisztikai idénymunkában foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkáltató által fizetendő közteher mértéke a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként 500 forint.
A közteher megfizetésével nem terheli
Egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló szerződésA munkaviszonyban azt a szabályt kell alkalmazni, hogy a munkaszerződést írásba kell foglalni. Az egyszerűsített foglalkoztatás esetén a fenti szabályt nem kell alkalmazni, azaz az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló szerződést nem kell írásba foglalni.
Továbbra sem változott, hogy a feleknek lehetősége van arra, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény mellékletében foglalt egyszerűsített munkaszerződés felhasználásával szerződést kössenek. Azaz nem elektronikus úton bevallásra kötelezett felek, egyszerűsített munkaszerződés megkötésével is létesíthetnek egyszerűsített foglalkoztatás céljából munkaviszonyt, az előírt bejelentési kötelezettség teljesítése mellett.
Megjegyzés: Az egyszerűsített munkaszerződés használatakor nem kell munka- és pihenőidő nyilvántartást vezetni, illetve a kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap 10-ik napjáig nem kell írásbeli tájékoztatást adni.
Továbbá az egyszerűsített munka kapcsán figyelemmel kell lenni a Munkatörvénykönyv alábbi szabályaira is:
Az egyszerűsített foglalkoztatott szabadságaEgyszerűsített foglalkoztatás kapcsán a Munkatörvénykönyv rögzíti, hogy erre a munkaviszonyra többek között a Munkatörvénykönyv 122–124. §-ban, 126–133. §-ban foglaltak nem alkalmazhatók. Ennek keretében nem alkalmazható például a szabadság több részletben történő kiadása, nem jár a betegszabadság, nem jár a szülési szabadság, és a fizetés nélküli szabadság. Az egyszerűsített foglalkoztatott azonban jogosult szabadságra. Tekintettel arra, hogy az alkalmi munkavállalóval összesen legfeljebb 5 egymást követő naptári napig létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra munkaviszony, addig a mezőgazdasági- és turisztikai idénymunka esetén a munkaviszony akár maximum 120 napra is szólhat, így értelemszerűen a mezőgazdasági- és turisztikai idénymunka kapcsán érvényesíthető a szabadság az alábbiak szerint:
Ha például egy 50 éves idénymunkás - akinek a Munkatörvénykönyv alapján 365 napra járna 30 nap szabadság – folyamatosan ugyanannál a munkáltatónál 120 napot dolgozott, akkor részére 120 napra (kerekítve) 10 nap szabadság jár. A foglalkoztatás megszűnésekor ez a szabadság pénzben kifizetésre kerülhet.
A szabadságok kapcsán meg kell említeni, hogy 2018. január 1-jétől a pótszabadságban következett be változás. 2017-ben hatályos szabály alapján a munkavállalónak, ha legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodása volt, évenként 5 munkanap pótszabadság járt. 2018. január 1-jétől a Munkatörvénykönyv módosítása kapcsán a fenti évi 5 munkanap pótszabadság már a megváltozott munkaképességű személynek jár. Megváltozott munkaképességű személy – a rehabilitációs hatóság vagy jogelődjei által végzett hatályos minősítés alapján – az
Az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentéseNincs változás abban, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentési kötelezettség teljesítésével jön létre. Bejelentési kötelezettség a foglalkoztatás megkezdése előtt az alábbi módon teljesíthető:
A mezőgazdasági- és turisztikai idénymunka esetén az alábbi adatokat kell bejelenteni:
Milyen társadalombiztosítási ellátásra jogosult az egyszerűsített foglalkoztatott?Sem az alkalmi munkavállalók, sem a mezőgazdasági- és turisztikai idény-munkavállalók nem biztosítottak. Jogosultak ugyan nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra, de nem jogosultak például táppénzre, csecsemőgondozási díjra, gyermekgondozási díjra és egészségügyi szolgáltatásra.
Az egészségügyi szolgáltatás fedezetét azonban meg kell fizetni. Azaz egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség áll fenn azon alkalmi munkavállalók, valamint mezőgazdasági és turisztikai idény-munkavállalók esetében, akik
A fenti esetben köteles az egyszerűsített foglalkoztatott – még az egyszerűsített foglalkoztatás ideje alatt is – egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni, ami 2017-ben havi 7 110 (napi 237) forint volt, azonban ennek mértéke 2018-ban 7 320 (napi 244) forintra emelkedett.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella / közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
|
Blog témakörök
Blog archivum
|