Miben változott és miben nem változott az egyszerűsített foglalkoztatás?

2018. Január 31. 14:07 - siteadmin

Az alkalmi és az idénymunkára az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény és a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szabályait egyaránt alkalmazni kell. 2018. január 1-jétől módosult mind a 2010. évi LXXV. törvény, mind a 2012. évi I. törvény. A fenti jogszabályváltozásokra tekintettel az alábbi bejegyzésben összefoglalva mutatjuk be, hogy miben változott és miben nem változott az egyszerűsített foglalkoztatás 2018-ban.

Minimális bér

2010. évi LXXV. törvény meghatározza az alkalmi munkavállaló valamint a mezőgazdasági- és turisztikai idénymunka esetén minimálisan kifizetendő órabéreket. Az első jelentősebb változás a minimálbér változásához köthető.

Az egyszerűsített foglalkoztatás során fizetendő minimális bérek:

szakképzettséget nem igénylő munkakörökben legalább a minimálbér 85%-a illeti meg az egyszerűsített foglalkoztatottat, amely 2017-ben 623 forint/óra díjazás volt. Ez a minimális bér 2018-ban 675 forint/óra díjra emelkedett;
szakképzettséget igénylő munkakörökben legalább garantált bérminimum 87%-a illeti meg az egyszerűsített foglalkoztatottat, amely 2017-ben 806 forint/óra díjazás volt. Ez a minimális bér 2018-ban 903 forint/óra díjra nőtt.

Mentesített keretösszeg

2010. évi LXXV. törvény rögzíti, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételből a természetes személynek nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, feltéve hogy az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele nem haladja meg az ún. mentesített keretösszeget.

Ez a mentesített keretösszeg 2017. november 24-éig az alábbiak szerint alakult:

„A legkisebb munkabér (minimálbér) vagy – ha részére alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár – a garantált bérminimum napibérként meghatározott összegének szorzata.”

2017. november 24-től visszamenőleges hatállyal (2017. évben megszerzett jövedelemre is) az alábbi szabály kell alkalmazni: A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) vagy - ha részére alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár – a garantált bérminimum napibérként meghatározott összeg 130 százalékának a szorzata.

Közteherfizetés

Nem változott az egyszerűsített foglalkoztatás esetén fizetendő közteherfizetés.

Alkalmi foglalkoztatásban foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkáltató által fizetendő közteher mértéke

alkalmi munka esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként 1000 forint,
filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglakoztatása esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként 3000 forint.

Mezőgazdasági- és turisztikai idénymunkában foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkáltató által fizetendő közteher mértéke a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként 500 forint.

A közteher megfizetésével nem terheli

a munkáltatót szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás és rehabilitációs hozzájárulás, valamint az Szja.tv.-ben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettség,
a munkavállalót nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékfizetési, egészségügyi hozzájárulás-fizetési és személyi jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség.

Egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló szerződés

A munkaviszonyban azt a szabályt kell alkalmazni, hogy a munkaszerződést írásba kell foglalni. Az egyszerűsített foglalkoztatás esetén a fenti szabályt nem kell alkalmazni, azaz az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló szerződést nem kell írásba foglalni.

Továbbra sem változott, hogy a feleknek lehetősége van arra, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény mellékletében foglalt egyszerűsített munkaszerződés felhasználásával szerződést kössenek. Azaz nem elektronikus úton bevallásra kötelezett felek, egyszerűsített munkaszerződés megkötésével is létesíthetnek egyszerűsített foglalkoztatás céljából munkaviszonyt, az előírt bejelentési kötelezettség teljesítése mellett.

Megjegyzés: Az egyszerűsített munkaszerződés használatakor nem kell munka- és pihenőidő nyilvántartást vezetni, illetve a kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap 10-ik napjáig nem kell írásbeli tájékoztatást adni.

Továbbá az egyszerűsített munka kapcsán figyelemmel kell lenni a Munkatörvénykönyv alábbi szabályaira is:

Érvénytelen az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaszerződés, ha annak megkötése időpontjában a felek között munkaviszony áll fenn.
A felek a munkaszerződést egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaviszony létrehozása érdekében nem módosíthatják.

Az egyszerűsített foglalkoztatott szabadsága

Egyszerűsített foglalkoztatás kapcsán a Munkatörvénykönyv rögzíti, hogy erre a munkaviszonyra többek között a Munkatörvénykönyv 122–124. §-ban, 126–133. §-ban foglaltak nem alkalmazhatók. Ennek keretében nem alkalmazható például a szabadság több részletben történő kiadása, nem jár a betegszabadság, nem jár a szülési szabadság, és a fizetés nélküli szabadság. Az egyszerűsített foglalkoztatott azonban jogosult szabadságra. Tekintettel arra, hogy az alkalmi munkavállalóval összesen legfeljebb 5 egymást követő naptári napig létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra munkaviszony, addig a mezőgazdasági- és turisztikai idénymunka esetén a munkaviszony akár maximum 120 napra is szólhat, így értelemszerűen a mezőgazdasági- és turisztikai idénymunka kapcsán érvényesíthető a szabadság az alábbiak szerint:

Ha például egy 50 éves idénymunkás - akinek a Munkatörvénykönyv alapján 365 napra járna 30 nap szabadság – folyamatosan ugyanannál a munkáltatónál 120 napot dolgozott, akkor részére 120 napra (kerekítve) 10 nap szabadság jár. A foglalkoztatás megszűnésekor ez a szabadság pénzben kifizetésre kerülhet.

A szabadságok kapcsán meg kell említeni, hogy 2018. január 1-jétől a pótszabadságban következett be változás. 2017-ben hatályos szabály alapján a munkavállalónak, ha legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodása volt, évenként 5 munkanap pótszabadság járt. 2018. január 1-jétől a Munkatörvénykönyv módosítása kapcsán a fenti évi 5 munkanap pótszabadság már a megváltozott munkaképességű személynek jár. Megváltozott munkaképességű személy – a rehabilitációs hatóság vagy jogelődjei által végzett hatályos minősítés alapján – az

akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű,
aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány, minősítés időbeli hatálya alatt,
akinek a munkaképesség-csökkenése 50–100 százalékos mértékű, az erről szóló szakvélemény időbeli hatálya alatt, vagy
aki rokkantsági ellátásban részesül.

Az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentése

Nincs változás abban, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentési kötelezettség teljesítésével jön létre. Bejelentési kötelezettség a foglalkoztatás megkezdése előtt az alábbi módon teljesíthető:

a T1042E nyomtatványon (ügyfél kapun keresztül)
185-ös telefonszámon (országos telefonos ügyfélszolgálaton keresztül)

A mezőgazdasági- és turisztikai idénymunka esetén az alábbi adatokat kell bejelenteni:

a munkavállaló neve,
a munkáltató adószáma / bejelentő adóazonosító jele,
a munkavállaló adóazonosító jele és társadalombiztosítási azonosító jele,
az egyszerűsített foglalkoztatás mezőgazdasági- és turisztikai idénymunka vállalására irányul,
az egyszerűsített foglalkoztatás alkalmi munkavállalásra irányul,
a munkaviszony napjainak száma.

Milyen társadalombiztosítási ellátásra jogosult az egyszerűsített foglalkoztatott?

Sem az alkalmi munkavállalók, sem a mezőgazdasági- és turisztikai idény-munkavállalók nem biztosítottak. Jogosultak ugyan nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra, de nem jogosultak például táppénzre, csecsemőgondozási díjra, gyermekgondozási díjra és egészségügyi szolgáltatásra.

Az egészségügyi szolgáltatás fedezetét azonban meg kell fizetni. Azaz egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség áll fenn azon alkalmi munkavállalók, valamint mezőgazdasági és turisztikai idény-munkavállalók esetében, akik

legalább egy éve Magyarországon élnek, és
nincs egyéb biztosítási jogviszonyuk, valamint
az 1997. évi LXXX. törvény 16. §-ában sincsenek felsorolva az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak között.

A fenti esetben köteles az egyszerűsített foglalkoztatott – még az egyszerűsített foglalkoztatás ideje alatt is – egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni, ami 2017-ben havi 7 110 (napi 237) forint volt, azonban ennek mértéke 2018-ban 7 320 (napi 244) forintra emelkedett.

Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella / közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser

Blog témakörök

Blog archivum