hun eng ger
BaBér a Facebookon

Fizetés nélküli szabadság munkajogi és társadalombiztosítási megítélése

2017. December 18. 16:06 - siteadmin



A munkavállaló jogosult többek között fizetés nélküli szabadságra. Mind a 2012. évi I. törvény (Munkatörvénykönyv), mind az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) rendelkezik a fizetés nélküli szabadságról. Az alábbi bejegyzésben összefoglalom a fizetés nélküli szabadságra vonatkozó munkajogi és az ehhez kapcsolódó társadalombiztosítási szabályokat. 

Két eset különíthető el fizetés nélküli szabadságra jogosultság kapcsán. 
  • Az egyik eset, amikor a munkavállalónak a Munkatörvénykönyvben rögzített szabály alapján jár a fizetés nélküli szabadság.
  • A másik eset, amikor a munkáltató és a munkavállaló megállapodásán alapul a fizetés nélküli szabadság. 

I.) Elsőként tekintsük át, hogy mely esetekben jár a Munkatörvénykönyv alapján a fizetés nélküli szabadság!

1.) A törvény erejénél fogva illeti meg a fizetés nélküli szabadság a munkavállalót a gyermek gondozása céljából, amely maximum a gyermeke harmadik életévének betöltéséig jár. Ezt a fizetés nélküli szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadnia a munkáltatónak.   
 
Kinek jár ez a szabadság?
 
A gyermek gondozása céljából a fizetés nélküli szabadságra a szülők bármelyike jogosult a gyermeke harmadik életévének betöltéséig, azaz azt munkavállalóként dolgozó anya vagy apa is igénybe veheti. 
 
Mire jogosult a munkavállaló? 
 
A munkavállalót ebben az időszakban ún. felmondási védelem illeti meg, azaz a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartama alatt a munkaviszonyt a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg.

A gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot igényelt szülő jogosult lehet gyermekgondozási díjra illetve gyermekgondozást segítő ellátásra. Ha a munkavállaló a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt akár gyermekgondozási díjban, akár gyermekgondozást segítő ellátásban részesül, akkor Tbj. szabálya alapján ezen ellátások bármelyikének a folyósítása alatt a biztosítási jogviszonya nem szünetel.

A Munkatörvénykönyv további három esetet is megemlít, amikor a munkavállalónak jár a fizetés nélküli szabadság. Ezek a következők:

2.) A munkavállalónak gyermeke személyes gondozása érdekében fizetés nélküli szabadság jár a gyermek 10-dik életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély, gyermekgondozást segítő ellátás (gyes) folyósításának tartama alatt. 

Kinek jár ez a szabadság?

Ez a szabadság annak a munkavállalónak jár, 
  • aki gyermeke személyes gondozása érdekében fizetés nélküli szabadságot kap a gyermek 10-dik életévéig és
  • akinek egyben gyermekgondozást segítő ellátást (gyermekgondozási segélyt) folyósítanak. 
Megjegyzés: A gyermek harmadik életévét követően gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult a szülő, valamint a gyám - ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot és a kizárólag egyes gyámi feladatok ellátására kirendelt nevelőszülőt - a saját háztartásában nevelt ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, illetve tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig.

Mire jogosult a munkavállaló? 

Ez esetben is érvényes az a szabály, hogy a munkavállalót a fizetés nélküli szabadság alatt felmondási védelem illeti meg. 

Biztosítás kapcsán a Tbj. úgy rendelkezik, hogy nem szünetel a biztosítási jogviszony a fizetés nélküli szabadság idejére a gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély folyósítása alatt illetve ha a fizetés nélküli szabadságot tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszik igénybe. Azaz ez esetben sem szünetel a biztosítási jogviszony.

3.) Önkéntes katonai szolgálat esetén igénybe vehető fizetés nélküli szabadság

Kinek jár ez a szabadság?
 
Az önkéntes tartalékos katona munkahelyének megtartása mellett önkéntes tartalékos szolgálatot teljesíthet.  Annak a munkavállalónak jár a fizetés nélküli szabadság, aki tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesít, a katonai szolgálat teljesítésének időtartamára.  

Mire jogosult a munkavállaló? 

A munkavállalót ezen fizetés nélküli szabadság alatt felmondási védelem illeti meg, azaz a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés tartama alatt.

Biztosítási szempontból a fentiekhez hasonlóan azt a szabályt kell alkalmazni, hogy a fizetés nélküli szabadság ideje alatt szünetel a biztosítás kivéve, ha a fizetés nélküli szabadságot önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése céljából veszik igénybe. Azaz ez esetben sem szünetel a biztosítási jogviszony.

4.) A munkavállalónak hozzátartozója tartós – előreláthatólag 30 napot meghaladó – személyes ápolása céljából, az ápolás idejére, de legfeljebb 2 évre fizetés nélküli szabadság jár. A tartós ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja. 

Kinek jár ez a szabadság?

Ennél a fizetés nélküli szabadságnál az alábbi három szempontnak kell fennállni ahhoz, hogy erre a szabadságra a munkavállaló jogosult legyen:
hozzátartozója személyes ápolására kerül sor
  • a hozzátartozó tartósan beteg, azaz előreláthatólag 30 napot meghaladóan beteg
  • tartós ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosának igazolnia kell.
Mire jogosult a munkavállaló? 

Az érdekesség, hogy a munkavállalót nem illeti meg a fentiekben ismertetett felmondási védelem. A felmondás kapcsán azt a szabályt kell alkalmazni, hogy a munkáltató felmondása esetén a felmondási idő legkorábban a hozzátartozó otthoni gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság lejártát követő napon kezdődik.

A Tbj. rögzíti, hogy akkor nem szünetel a munkavállaló biztosítása, ha a fizetés nélküli szabadságot 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszik igénybe. Azaz amennyiben a tartósan beteg idős hozzátartozó gondozása céljából kerül sor a fizetés nélküli szabadságra, akkor a munkavállaló biztosítási jogviszonya szünetel. A biztosítás szünetelése azt eredményezi, hogy 
  • ha a munkavállaló minimum egy éve magyar lakcímmel rendelkezik és 
  • a Tbj. 5. §-a szerint nincs egyéb biztosítási jogviszonya, továbbá 
  • a Tbj. 13. § és 16.§-ai alapján egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult, 
akkor a fizetés nélküli szabadsága alatt a munkavállaló köteles fizetni a havi 7 320 forint (napi 244 forint) egészségügyi szolgáltatási járulékot. Ez a fizetési kötelezettség a szünetelés első napjától fennáll.

5.) A fenti esetekre vonatkozó közös szabály:

A fenti fizetés nélküli szabályok kapcsán meg kell jegyezni, hogy a fizetés nélküli szabadság kezdetésére és megszüntetésére az alábbi általános szabályokat kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy milyen célból veszi igénybe a munkavállaló a szabadságot:
  • A munkavállaló köteles a fizetés nélküli szabadság igénybevételét - a szabadság megkezdése előtt - minimum 15 nappal korábban írásban jelezni a munkáltató felé.
  • A fizetés nélküli szabadságot a munkavállaló az eredeti kérelmében foglalt határidő előtt is megszüntetheti. Ez esetben  szabadság megszüntetésére vonatkozó nyilatkozatát úgy kell megtennie, hogy azt a megszüntetés időpontja előtt minimum 30 nappal korábban közölnie kell a munkáltatóval. 
 

II.) A már említett másik eset, ha nem a Munkatörvénykönyvben rögzített fizetés nélküli szabadság igénybevételére kerül sor. 

Ez esetben nem kötelező a munkáltatónak fizetés nélküli szabadságot biztosítani a munkavállaló számára, hanem az a munkáltató és a munkavállaló megegyezésén alapul. Ebbe a körbe tartozik, ha például a munkavállaló fizetés nélküli szabadságot igényel például családi házának építése kapcsán, vagy hosszabb utazására tekintettel, vagy akár a házastársának külföldi munkavállalása miatt, amikor a család együtt kiutazik a külföldi munkavégzés helyére. 

Ezekben az esetekben Tbj. alapján a munkavállaló biztosítási jogviszonya szünetel, így ekkor is azt a szabályt kell alkalmazni, hogy akik minimum egy éve magyar lakcímmel rendelkeznek, és az 1997. évi LXXX. törvény 5. §-a szerinti biztosítási jogviszonyuk nincs, továbbá az 1997. évi LXXX. törvény 13. § és 16. §-a alapján egészségügyi szolgáltatásra sem jogosultak, kötelesek fizetnie a 7 320 forint/hó (napi 244 forint) egészségügyi szolgáltatási járulékot a szünetelés első napjától kezdve.