A diákhitellel kapcsolatban több pozitív változtatás is történt, ezek egyike érinti a cafeteriát is. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára, Novák Katalin szeptember 19-én a jövő évi változások között említve azt közölte többek között, hogy a Diákhitel1 törlesztését bevonják az adó- és járulékmentes cafeteria-juttatások körébe. Ami valódi újdonság.

Azonban ha megnézzük a változtatásról szóló törvényt, akkor azt találjuk, hogy nem említik külön a DIákhitel1-et, csak azt, hogy „a hallgatói hitelszerződés alapján fennálló tartozás törlesztéséhez a munkavállaló számára kifizetett juttatás a munkaviszony fennállásának időtartama alatt a munkavállalót terhelő előírt kötelező diákhitel törlesztő részlet erejéig, de havonta legfeljebb a minimálbér 20 százalékáig terjedő összegig” adómentes.

Ezek szerint mind a hallgató által szabadon elkölthető DIákhitel1, mind pedig a kizárólag az önköltséges (költségtérítéses) tanulmányok fedezésére szolgáló Diákhitel2 törlesztésébe beszállhat a munkáltató.

Ráadásul a hatályba léptetésre azt írják, hogy a kihirdetést követő napon, azaz már november 11-től él ez a szabály. És valóban, ha belekukkantunk az szja-törvény aktuális verziójába, ott is már szerepel november 11. óta ez a mondat.

Szóval már novemberre és decemberre is él a lehetőség, valamint természetesen jövőre is: a Diákhitel-törlesztés adómentes pénzbeni juttatásként, illetve cafeteria-juttatásként adható.

Mit jelent ez? Idén a minimálbér 127 500 forint, aminek a 20 százaléka 25 500 forint – novemberben és decemberben tehát havi ekkora összeg lehet legfeljebb az adómentes munkáltatói diákhitel-törlesztési támogatás. 2018-ra a minimálbér összege 138 ezer forintra emelkedik, így az adómentes munkáltatói diákhitelt-törlesztési juttatás legfeljebb havi 27 600 forintnyi lehet dolgozónként. Feltéve, hogy legalább ennyi, vagy ennél több a diákhiteltörlesztés.

Akinek diákhitele van, annak biztosan jó választás lehet ez a juttatás, főleg ha egyébként bruttóban kapja a cafeteriát. Hiszen az adóteher 0, míg a béren kívüli juttatások (SZÉP-kártya és készpénzcafeteria) adóterhe jövőre 34,22 százalék marad, az egyes meghatározott juttatások (pl. Erzsébet-utalvány, pénztári befizetések, stb.) közterhe pedig 40,71 százalékra csökken.

Ha a maximális 27 600 forintos támogatást vesszük figyelembe, akkor ezt ugye a diákhiteltörlesztésre egy az egyben megkaphatja a dolgozó. Viszont ha béren kívüli juttatásban kér ugyanekkora összeget, akkor bruttó keret esetén (a többségnek bruttó a kerete) már csak 20 563 forint marad neki az adók levonása után. Ha pedig egyes meghatározott juttatást kérne, akkor csak 19 615 forintnyi lesz a ténylegesen felhasználható összeg a közterhek levonása után.

A diákhitel minimális (ha úgy tetszik, kötelező) törlesztőrészlete az első két évben az előző évi minimálbér 6-8-9 százaléka lehet, a hitel típusától és a szerződéskötés időpontjától függően. Ezt tehát teljes egészében lefedheti a munkáltatói cafeteria. A harmadik évtől pedig a minimális törlesztőrészlet a hitelfelvevő két évvel korábbi bruttó átlagkeresete (de legalább a minimálbér) 6 vagy 8 százaléka lehet.

Ha abból indulunk ki, hogy a hitelfelvevő átlagosan keres, akkor 2016-ban 263 000 forint körül lehetett az átlaga. Ezek szerint jövőre minimum 15 780 forint (vagy 21 040 forint) a kötelező fizetendője. Ezt is egy az egyben lefedheti az adómentes munkáltatói támogatás. Kimaxolni a lehetőséget bruttó 460 ezer forintos fizetésnél lehet, ha a bruttó kereset 6 százaléka a kötelező fizetendő és bruttó 345 ezer forintnál, ha 8 százalék a minimális kötelező fizetendő.