Ha főállás mellett folytatunk őstermelői tevékenységet, kell TB-közterheket fizetnünk?

2017. Október 19. 18:05 - siteadmin

Többen, egyfajta jövedelem-kiegészítés céljából, főállásuk mellett folytatnak őstermelői tevékenységet. Ez esetben felmerül az a kérdés, hogy őstermelőként kell-e a TB-közterheket fizetniük. Az alábbi bejegyzésünkben erre a kérdésre adunk választ, kitérve az őstermelők társadalombiztosítási közterheire is.

Mikor lesz biztosított az őstermelő?

Az őstermelői tevékenység akkor képez biztosítási jogviszonyt, ha az alábbiak megvalósulnak:

Az első feltétel a szolgálati idő megszerzéséhez kötődik, azaz akkor lesz biztosított a mezőgazdasági őstermelő, ha a rá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen a minimum 20 év szolgáti időt eléri.
Második feltétel az életkorhoz kötődik, azaz akkor lesz biztosított az őstermelő, ha már nem kiskorú, de még nem töltötte be az öregségi nyugdíjkorhatárt. Azaz nem biztosított az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személy és a gazdálkodó család kiskorú tagja, és nem biztosított a saját jogú nyugdíjas és az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. Azaz a 67 éves őstermelő nem lesz biztosított.
Ha a fenti feltételek fennállnak, akkor ez még nem eredményezi azonnal a biztosítási jogviszony meglétét. Vizsgálni kell azt is, hogy az őstermelőnek van-e más biztosítási jogviszonya az őstermelés mellett, és ha van, akkor milyen biztosítási jogviszony áll fenn.

Az „aktív” korú őstermelő biztosítási jogviszonyát vizsgálva megállapítható, hogy nem lesz biztosított az őstermelő, ha munkavállalóként, egyéni vagy társas vállalkozóként, főállású kisadózóként, szövetkezet tagjaként is biztosított. Mi is ennek az oka?

A munkaviszony létrejötte biztosítási jogviszonyt eredményez, azaz a biztosítási jogviszony nem függ semmilyen feltételtől. A biztosítási jogviszony ez esetben a munkaszerződésben foglalt időponttól, ennek hiányában pedig a munkaszerződés megkötését követő naptól áll fenn.

Az egyéni- illetve társas vállalkozói jogviszony szintén biztosítási jogviszonyt eredményez, azaz ezen biztosítási jogviszonyok létrejötte sem függ semmilyen különleges feltételtől pl: adott jövedelemtől. Az egyéni vállalkozó biztosított lesz az egyéni vállalkozói nyilvántartásba való bejegyzés napjától, vagy kamarai tagság kezdetének napjától, közjegyző, önálló bírósági végrehajtó esetén e szolgálat kezdete napjától áll fenn. A társas vállalkozó biztosítása a tényleges személyes közreműködési kötelezettség kezdetétől, egyéni cég tagja esetében az egyéni cég tagjává válás napjától, egyéb esetben a társas vállalkozásnál létesített tagsági jogviszony, illetve vezető tisztségviselői jogviszony létrejötte napjától áll fenn. Ugyancsak biztosított lesz, minden egyéb feltételtől függetlenül a főállású kisadózó is.

A szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik - kivéve az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanulóját, hallgató tagját és a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot, közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagját – szintén, minden egyéb feltétel nélkül biztosítottá válik. Azaz a fenti esetekben az őstermelő az őstermelése mellett már egy „biztos” jogviszonnyal rendelkezik, így őstermelőként nem lesz biztosított.

Más a helyzet akkor, ha a biztosítási jogviszony fennállása valamilyen feltételtől függ. Azaz, ha az őstermelő olyan egyéb keresőtevékenységet is folytat - pl: megbízási szerződés vagy vállalkozási szerződés keretében dolgozik, vagy alapítvány-, egyesület-, lakásszövetkezet tisztségviselője – ahol a biztosítási jogviszony attól függ, hogy a díjazás eléri-e havonta a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét. Ez esetben ugyanis nem mindig jön létre biztosítási jogviszony, így ebben a többes jogviszonyban az őstermelői tevékenység lesz az, ami ún. „biztos” jogviszonyt képez. Ennek következménye az, hogy ha az őstermelő egyidejűleg megbízásban is dolgozik, ahol a havi megbízási díja 100 000 forint, akkor annak ellenére, hogy a megbízásban biztosított lesz, őstermelőként is biztosítottá válik. A fentiekben leírt többes jogviszonyokat az alábbi táblázatban foglaljuk össze:

Őstermelés mellett folytatott keresőtevékenység típusa	Őstermelőként biztosítottá válik	Őstermelőként nem válik biztosítottá
Munkaviszony		X
Egyéni vállalkozó		X
Társas vállalkozó		X
Főállású kisadózó		X
A szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik – kivéve az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanulóját, hallgató tagját, a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot, közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagját.		X
Tbj 5. § (1) bekezdés g) pont: díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (pl: megbízási szerződés) biztosított	X
Tbj 5. § (2) bekezdés szerint munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személyként (pl: egyesület vezető tisztségviselője) biztosított	X

Társadalombiztosítási közterhek

A kezdő őstermelő és a megelőző évben 8 millió forintnál nagyobb bevétellel rendelkező őstermelő a minimálbérnek (azaz idén 127 500 forintnak) megfelelő összeg alapján fizeti meg a 7 % természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint a 10 % nyugdíjjárulékot és a 22 %-os mértékű szociális hozzájárulási adót is.

Akinek az őstermelői tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg a 8 millió forintot, a tárgyévet megelőző évi bevételének 20 százaléka alapján (havi szinten annak egytizenketted része alapján) 4 % mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulék és 10 % nyugdíjjárulékot fizet.

Megjegyzés: A mezőgazdasági őstermelőnek lehetősége van arra, hogy magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése céljából nyilatkozzon arról, hogy magasabb összeg után fizeti meg a tb közterheket. Ez esetben az így vállalt magasabb alap után kell megfizetni a 7% természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint a 10% nyugdíjjárulékot és a 22% szociális hozzájárulási adót.

Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella

Blog témakörök

Blog archivum