hun eng ger
BaBér a Facebookon

Ki választhatja az Ekhót?

2017. Augusztus 22. 23:07 - siteadmin


Sokat olvashattunk a magyar sajtóban arról az elmúlt időszakban, hogy az adótörvényekhez szinte az utolsó pillanatban benyújtott módosítójavaslat elfogadásával 2018-tól a kiemelt sportolók és edzők 125 millió helyett már 250 millió forintos bevételig lesznek jogosultak az ekho szabályai szerint adózni. Ami a felső határt illeti, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás már a módosító elfogadása előtt is az első osztályú sportolók számára volt a legkedvezőbb, ám a 2005 óta meglévő adózási forma ennél jóval szélesebb kör számára elérhető. 

Az adó különleges, a törvényhozók ugyanis nem csak felső bevételi plafont szabtak meg az adózók számára, de azt is meghatározták, milyen szakmák képviselői fizethetik így a közterheket. A törvényalkotók eredeti szándéka ugyanis az volt, hogy az érintettek jelentősebb jövedelemcsökkenése nélkül próbálják meg átterelni őket a kényszervállalkozó létből a munkavállalói jogviszony kereti közé.

Kik választhatják?

Az ekhót a sportolókon kívül azok választhatják, akik az írott vagy az audiovizuális sajtóban dolgoznak akár újságíróként vagy szerkesztőként, akár technikai munkatársként, adáskészítőként. Ekhózhatnak azok is, akik az előadóművészeti ágakban tevékenykednek (az előadókon kívül technikusok, statiszták, sminkesek, jelmeztervezők és -varrók, de még a díszletezők is), és adózhatnak így a művészek, a fordítók közül a műfordítók, de a grafikusok-tervezők is. A foglalkozások (FEOR-kategóriák) teljes körét a 2005. évi XX. számú törvény tartalmazza. És az adóhatóság meghatározása szerint azokról van szó, akik egy „mű elkészítésének a folyamatában alkotó jelleggel” vesznek részt.

Az ekhós adózás választásnak más feltételei is vannak. Az adózónak rendelkeznie kell az adott szakmában forintban szerzett jövedelemmel, amelynek meg kell haladnia a minimálbért, ugyanakkor – a sportolókat kivéve – nem lehet több évi 25 millió forintnál. A minimálbér azért érdekes, mivel legalább ez után az általános szabályok szerint kell adózni, az ekhót a jövedelem efölötti részére lehet választani.

Az ekhózást tehát a munkavállaló választhatja, és dönthet arról is, jövedelméből mekkora összeg után szeretne szja-t és járulékokat fizetni. Ezt egy nyilatkozattal teheti meg a kifizetés előtt (állandó foglalkoztatásnál ezt nem árt az év legelején megtenni), ebben azt is igazolja az aláírásával, hogy jövedelme nem fogja meghaladni a felső határt. Az ekhózáshoz elég egy helyen szja-t fizetni, vagyis ha valaki másodállásban – és természetesen a fentebb említett munkákért – szerez jövedelmet, nyilatkozat alapján az után is vonhatnak ekhót a személyi jövedelemadó helyett.


Mennyi az Ekho mértéke?

Ha valaki a munkahelyén havonta bruttó 200 ezer forintot keres, egy másik helyen pedig még 30 ezer forintot, például a következőképpen ekhózhat: a minimálbér, vagyis 127 500 forint után az általános szabályok szerint adózik, a maradék 102 500 forint után pedig ekhót vonnak tőle.

A magánszemélyeknek az ekhoalap összegéből általános esetben 15 százalék ekhót kell fizetnie, a nyugdíjasok esetében ez az arány 11,1 százalék. (A kifizetőnek 20 százalékot kell fizetnie a NAV-nak.) Ez a tétel magában foglalja a személyi jövedelemadót, a tb-járulékokat és a szociális adót is – innen származik a szóban szereplő „egyszerűsítés”.

Az egyszerűsítésnek – és természetesen az általánosnál jóval kedvezőbb adóterhenek – van azonban egy nagy hátulütője: a magánszemélyek egészségügyi és baleseti ellátásra jogosultak ugyan, táppénzre azonban nem. Tehát ha valaki megbetegedik, táppénzre csak az szja-s rész, alapesetben a minimálbér után válik jogosulttá. A nyugdíj kiszámításánál is rosszabb a helyzet: itt az ekhóalap 61 százalékát kell figyelembe venni. 

Mindezek miatt azoknak, akik hamarosan nyugdíjba készülnek, ezért a nyugdíjalap összege nem mindegy, érdemesebb minél magasabban meghúzni az ekhózás alsó határát – vagy éppen efeleljteni ezt az adózási formát. 

Kimondottan megéri viszont azoknak, akik nyugdíjba vonulás után vállalnak munkát – ők ugyanis, ha június 30-ig mennek nyugdíjba, visszamenőlegesen, az adott év elejéig az alacsonyabb, 11,1 százalékos szintű közterhet fizethetik ekhós jövedelmük után. A különbözetet pedig visszaigényelhetik.