hun eng ger
BaBér a Facebookon

Milyen hatással volt a cafeteriapiacon a nyugdíj- és egészségpénztári befizetésekre az adózás változása?

2017. Augusztus 15. 19:08 - siteadmin



2017-re csak két béren kívüli juttatás maradt, a SZÉP-kártya és a készpénzcafeteria. A többi átkerült a magasabb adózású (43,66 százalék) egyes meghatározott juttatások közé. Így jártak a munkáltatói pénztári hozzájárulások is.

A piac egyik meghatározó szereplőjét, az OTP-t kérdeztük meg, hozott-e változást a cafeteriapiacon az adózás a nyugdíjpénztári és egészségpénztári munkáltatói befizetéseknél. Következő cikkünkből pedig megtudhatja majd, hogy a SZÉP-kártyánál, illetve a lakáscélú munkáltatói hozzájárulásnál milyen trendeket lát a bank.

Nyugdíjpénztár

Az OTP Nyugdíjpénztárhoz 2017 első felében 17 százalékkal többen (összesen 6700-an) csatlakoztak, mint a tavalyi év azonos időszakában. Az új belépők egyértelműen a hosszú távú, kis összegű, de folyamatos megtakarítások mellett tették le a voksukat, a legtöbben 45 év alattiak és jellemzően (68 százalékban) 5 - 10 ezer forint közötti havi tagdíjfizetést vállalnak.

Ami a regionális eloszlást illeti, az új belépők jellemzően továbbra is elsősorban Budapestről (23 százalék) vagy vonzáskörzetéből (Pest megye 13 %) érkeznek. Borsod-Abaúj-Zemplén megye például csak 5,6 százaléknyi új belépőt adott.

Az első félévben összesen 4,2 milliárd forint tagi befizetés, valamint 2,9 milliárd forint munkáltatói hozzájárulás érkezett a nyugdíjpénztárhoz. Előbbi 15 százalékos emelkedést, utóbbi minimális (mintegy 84 millió forintos) visszaesést jelent a tavalyi eredményekhez képest. Amit még kiemeltek: a tavalyi évhez képest mintegy kétszeresére, 1,4 milliárd forintra emelkedett az egyéni, eseti hozzájárulások összege. Az új belépőket is számítva a nyugdíjpénztár taglétszáma már meghaladja a 222 000 főt, a kezelt vagyon pedig több mint 230 milliárd forint.

Béren kívüli juttatásként a munkáltatók a tagdíjak mindössze 33 százalékát utalták 2017. év első félévében, a többi befizetés (67%) egyéni volt. Tavaly ugyanebben az időszakban még a MUNKÁLTATÓI BEFIZETÉSEK AZ ÖSSZPÉNZTÁRI BEFIZETÉS 40%-ÁT TETTÉK KI. Lehet látni tehát, hogy arányában csökkent a munkáltatói tagdíjátvállalás mértéke. De mint kihangsúlyozták, ez nem azt jelenti, hogy kevesebbet fizettek volna a munkáltatók, csak hogy összességében nőttek a befizetések, és mivel ezen belül mondhatni stagnáltak a munkáltatói tagdíjátvállalások, így arányuk csökkent.

Adatok (Ft) 2016. 01. 01. - 06. 30. 2017. 01. 01. - 06. 30.
Egyéni tagdíjbefizetés 4 371 876 649 5 646 412 615
Munkáltatói tagdíjbefizetés
2 971 438 698 2 887 530 854
Összesen 7 363 102 817 8 603 277 555
Adójóváírás 1 272 096 502 1 758 346 718
 

Vagyis az adóváltozás ennél a cafeteriaelemnél összegszerűen nem okozott látványos visszaesést.

Egészségpénztár

2017 első 6 hónapjában összességében 630 millió forinttal kevesebb befizetés érkezett az OTP Egészségpénztárhoz, mint egy éve. A csökkenést – a cafeteria változásból adódó – munkáltatói befizetések elmaradása okozta, ami mintegy 1,3 milliárd forinttal kevesebb az egy évvel korábbi adatokhoz képest - tájékoztattak.

Adatok (Ft) 2016. 01. 01. - 06. 30. 2017. 01. 01. - 06. 30.
Egyéni tagdíjbefizetés 1,448 Mrd
2,079 Mrd 
(változás: +0,631 Mrd, 43%-os emelkedés)
Munkáltatói tagdíjbefizetés 3,007 Mrd 1,742 Mrd
(változás: -1,265 Mrd, 42%-os csökkenés)
Összesen 4,455 Mrd 3,822 Mrd

Tehát úgy tűnik, az egészségpénztárnál sokkal jobban éreztette hatását az adóemelkedés, mint a nyugdíjpénztárnál.

A munkáltatói befizetések csökkenését felerészben ellensúlyozza, hogy az egyéni befizetések több mint 600 millió forinttal nőttek az idei első félévben 2016 hasonló időszakához képest.

A pénztár történetében ez lett egyébként az első olyan félév, amikor az egyéni befizetések összege meghaladta a munkáltatók által fizetett hozzájárulás nagyságát. Mindezek mellett az is elmondható, hogy az adó-visszatérítések nagyságában is rekordot jelent a 2017-es év, hiszen a tagok által visszaigényelt összeg elérte a 955 millió forintot (ez 262 millió forinttal (37%-kal) több, mint 2016-ban összesen) – tették hozzá.

Ami még érdekesség: az egészségpénztár történetében először, 2017 első félévében a tagok többet költöttek magán-egészségügyi szolgáltatásokra, mint gyógyászati segédeszközökre. Amíg az előbbi célra 1,16 milliárd forintot költöttek a pénztártagok, addig utóbbira egymilliárd forintot. Az idei első félévében összesen 4,84 milliárd forintot adtak ki egészségükre a legnagyobb hazai egészségpénztár tagjai. A tagok 2017 első félévében pénztári keretük terhére több mint 2,5 milliárd forintot költöttek gyógyszervásárlásra, ezzel továbbra is ez a legnépszerűbb felhasználási cél a tagok körében.

Az idei év költési adati kapcsán további érdekes jelenség, hogy egyre inkább elkezdték felismerni a tagok az önsegélyező pénztári lehetőségeket is. Az első negyedévhez képest például 58 százalékkal 21 millió forintra emelkedett a gyermekszületéshez kapcsolódó ellátásokra kifizetett összeg.

A legnagyobb hazai egészségpénztár arra számít, hogy az idei év második felében is kitart a lendület, és a több mint 242 000 tagjuk előszeretettel használja majd megtakarításait például a gyógyszervásárlással, a magán-egészségügyi szolgáltatásokkal esetleg a gyógyászati segédeszközök vásárlásával járó költségek megtérítésére.