hun eng ger
BaBér a Facebookon

Elfogadott módosítások a társadalombiztosítási közteherfizetésben

2017. Június 21. 15:57 - siteadmin



2017. június 13-án elfogadta a Parlament „az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról” szóló törvényt, amely többek között tartalmazza a társadalombiztosítási közterhekre vonatkozó módosításokat. Bejegyzésünkben a fenti törvény egészségügyi szolgáltatási járulékra, szociális hozzájárulási adóra és egészségügyi hozzájárulásra vonatkozó módosításait foglaljuk össze.
 

Egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés

2018. január 1-jétől lép majd hatályba az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés emelése. Kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozás, további a szociális szövetkezet tagjának tagi munkavégzése esetén, valamint az 1997. évi LXXX. törvény 39. §-ban meghatározott személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege jelenlegi 7 110 forintról (napi összege 237 forintról) havi 7 320 forintra (napi összege 244 forintra) nő. 

A fenti egészségügyi szolgáltatási járuléknövekedést szinte már „megszokhattuk. Ami azonban érdekesség, hogy a központi költségvetés által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék is növekszik. A központi költségvetésből fizetik többek között a csecsemőgondozási díjban részesülők, a fogvatartottak, a hajléktalanok, a szociálisan rászorultak egészségügyi szolgáltatásának a fedezetét. Ez a járulék azonban nemhogy nőtt volna, hanem volt olyan időszak, amikor csökkent. Példaként említeném, hogy amíg 2012-ben 5 850  forint volt a havi járulék mértéke, addig jelenleg havonta 5 790 forint. Az elfogadott törvény alapján 2018. január 1-jétől ez a havi 5 790 forint egészségügyi szolgáltatási járulék is növekedni fog havi 7 320 forintra (napi összege 244 forintra).
 

Szociális hozzájárulási adó módosításai

Szociális hozzájárulási adó módosításai – kisebb pontosításokon túl - a tanulói-, hallgatói jogviszonnyal kapcsolatos pontosításokat és kiegészítéseket tartalmazzák. 

A hatályos szabály alapján az egyszerűsített vállalkozói adó alanyának minősülő egyéni vállalkozó saját maga után terhelő szociális hozzájárulási adó alapja az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 4 százaléka, ha legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll vagy közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat.

Az elfogadott törvény a fenti szabályban pontosítja és kiegészíti a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény fogalmát.  Az elfogadott törvény alapján a szociális hozzájárulási adó alapja az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 4 százaléka, ha a tanuló a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményében illetve az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményében tanul nappali rendszerű oktatás keretében.

Ugyancsak a tanulóra vonatkozik az a hatályos szabály, hogy a vállalkozó mentesül a szociális hozzájárulási adótörvényben meghatározott minimális alap (azaz a minimálbér/garantált bér 112,5 százaléka) utáni fizetési kötelezettség alól, ha a tag vagy az egyéni vállalkozó közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat. Az elfogadott módosítás – a fentiekhez hasonlóan - ezt a szabályt is kibővíti, mely szerint a szociális hozzájárulási adótörvényben meghatározott minimális alap utáni fizetési kötelezettség nem áll fenn, ha a tag vagy az egyéni vállalkozó a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat.

Érdekesség, hogy a törvény rögzíti, hogy a fenti, kiegészített szabályt 2011. november 26-ától visszamenőlegesen lehetne alkalmazni.  
Megjegyzés: Az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányokat az alábbiak szerint kell igazolni:
  • külföldi felsőoktatási intézmény esetében olyan munkanapokon végzett felsőoktatási tevékenység igazolása szükséges, ahol a tanulmányi követelmények teljesítéséhez oktatói személyes közreműködést igénylő foglalkozások (előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció) szükségesek,
  • külföldi köznevelési intézmény esetében olyan munkanapokon végzett iskolarendszerű köznevelési tevékenység igazolása szükséges, ahol a tanulmányi követelmények teljesítéséhez pedagógus, szakképzés esetén pedagógus és gyakorlati oktató személyes közreműködését igénylő foglalkozások (tanítási óra, szakmai gyakorlat) szükségesek.
A szociális hozzájárulási adó módosítása kapcsán végezetül meg kell említeni, hogy az elfogadott törvény alapján, az alábbi – passzív időszakra vonatkozó - szabályt  az adózás rendje szerinti elévülési időn belül szintén  visszamenőlegesen lehet alkalmazni: „A tanulói, hallgatói jogviszony szünetelésének időtartama alatt azt az időtartamot kell érteni, amíg a tanulói, hallgatói jogviszony szünetel, valamint a szünetelést közvetlenül követő 3 hónapot.”

A fenti szociális hozzájárulási adó módosításai a kihirdetést követő napon lépnek hatályba.
 

Az egészségügyi hozzájárulás módosításai

Az egészségügyi hozzájárulás kapcsán három módosítás (kiegészítés) került elfogadásra. Az érdekesség az, hogy mind a három módosítás más-más időben lép hatályba.

A hatályos szabály alapján korlátozott mértékig, 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást kell fizetni, ha az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem az egymillió forintot meghaladja. Erről a jövedelemről a magánszemély nyilatkoznia kell a kifizető felé. Az elfogadott törvény alapján azonban 2018. január 1-jétől megszűnik az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem utáni 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség. 

További módosítás az egészségügyi hozzájárulás mértékének változásához kapcsolódik. Tavaly még 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás – a szociális hozzájárulási adó csökkenéséhez igazodva – idén 22 százalékra csökkent, ami a tavaly elfogadott 2016. évi CLXXXII. törvény alapján jövőre már csak 20 százalék lesz. Többek között ehhez a változáshoz is kapcsolódik az a módosítás, amely rögzíti, hogy az egészségügyi hozzájárulás mértékének változása esetén a hozzájárulás fizetésére kötelezett a megváltozott hozzájárulást arra a hónapra, adóévre vonatkozóan bevallott jövedelmekre alkalmazza először, amely hónapban, adóévben a megváltozott egészségügyi hozzájárulás mértéke hatályba lép. Ez a módosítás a törvény kihirdetését követő 30. napon fog hatályba lépni.

Többször is olvashattunk a nyugdíjasok foglalkoztatása kapcsán az ún. közérdekű nyugdíjas szövetkezetről. Az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény rögzíti, hogy „mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alól az a jövedelem, amelyet a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja a szövetkezet tevékenységében kifejtett személyes közreműködésének ellenértékeként a közérdekű nyugdíjas szövetkezettől szerzett.” Ez a módosítás már 2017. július 1-jétől hatályos lesz.
 

Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella