hun eng ger
BaBér a Facebookon

Változások a gyermekgondozási díjra vonatkozó 2017.évi szabályozásban

2017. Január 30. 10:08 - siteadmin




Bejegyzésünkben összefoglaljuk a gyermekgondozási díj 2017. január 1-jétől hatályos módosításait, valamint a gyermekgondozási díj folyósítása alatti munkavállalás és vállalkozói tevékenység (beleértve a kisadózást is) szabályait és ez esetben fizetendő tb közterheket.

Gyermekgondozási díj módosításai

  1. Gyermekgondozási díj megállapításának egyik feltétele, hogy a jogosult rendelkezzen születését megelőző két éven belül 365 nap biztosítási idővel.

    2016-ban a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény úgy rendelkezett a 365 nap vonatkozásában, hogy gyermekgondozási díjra jogosult a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését – a gyermeket szülő anya esetén a szülést – megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt. Azaz az apa esetében ezt az időszakot a gyermekgondozási díj igénylését megelőzően kellett nézni, míg az anya esetében a szülést megelőzően.

    2017. január 1-jétől hatályos szabály azonban a fenti igénybevételre vonatkozó szabályt egységesítette, és ennek eredményeként a 365 nap kapcsán egységes szabályt alkalmaz. Ennek következtében minden gyermekgondozási díjra jogosult, biztosított szülőnél a gyermek születését megelőzően kell vizsgálni, hogy két éven belül 365 napon át biztosított volt-e.

  2. 1997. évi LXXXIII. törvény több olyan esetet sorol fel, amikor nem jár a gyermekgondozási díj. Tavaly hatályos szabály alapján többek között a gyermekek megőrzéséhez kapcsolódó folyósítási tilalom akkor állt fenn, ha a gyermekgondozási díjra jogosult nem folytatott keresőtevékenységet, azonban a gyermeket bölcsődében, családi napköziben, házi gyermekfelügyeletben – ide nem értve a rehabilitációs, habilitációs foglalkozást nyújtó intézményt – helyezte el.

    2017. január 1-jétől a fenti szabály kibővült a gyermek mini-bölcsődében vagy munkahelyi bölcsődében elhelyezésével. Erre tekintettel a hatályos szabály alapján akkor nem jár a gyermekgondozási díj, ha gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsőde, mini bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, családi bölcsőde, napközbeni gyermekfelügyelet) helyezték el, kivéve ha a jogosult keresőtevékenységet folytat, továbbá ide nem értve a rehabilitációs, habilitációs foglalkozást nyújtó intézményi elhelyezést.

  3. Korábban nem rendelkezett a jogszabály arról, hogy miként kell eljárni, ha a gyermekgondozási díj folyósítása alatt a biztosított biztosítási jogviszonya megszűnik. 2017. január 1-jétől hatályos módosítás rögzíti, hogy ha gyermekgondozási díj folyósítása alatt a biztosított biztosítási jogviszonya megszűnik, az ellátást az a szerv folyósítja tovább, amely az ellátást megállapította. Abban az esetben pedig, ha a biztosított az ellátás folyósításának az ideje alatt foglalkoztatót vált, akkor  kifizetőhellyel rendelkező új munkáltató esetében az új munkáltató kifizetőhelye, egyéb esetben az új munkáltató székhelye szerint illetékes kormányhivatal egészségbiztosítási szerve folyósítja a már megállapított ellátást.

Keresőtevékenység gyermekgondozási díj folyósítása alatt

2016. január 1-jétől a gyermek születését követő 169. naptól, azaz a teljes gyermekgondozási díj alatt lehet keresőtevékenységet folytatni. Ez a keresőtevékenység minden idő-, és jövedelemkorláttól mentes, azaz napi 8 órában, akár havi 500 000 forint bruttó jövedelem is megszerezhető. Korlát csak az ún. diplomás vagy hallgatói gyermekgondozási díj esetén áll fenn. Ez a gyermekgondozási díj a gyermek születésétől jár.  A gyermek születését követő 169. napot megelőzően azonban nem jár gyermekgondozási díj, ha a jogosult – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet – keresőtevékenységet folytat.

A szülő keresőtevékenységét folytathat akár munkaviszonyban, akár vállalkozóként. 

Munkaviszony esetén figyelemmel kell lenni arra a munkatörvénykönyv által előírt szabályra, hogy a munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek 3 éves koráig köteles a munkaszerződést a napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani. Ha például az egygyermekes édesanya gyermeke egyéves kora után visszamegy dolgozni és kezdeményezi, hogy korábbi napi 8 óra helyett napi 4 órában dolgozna, akkor a munkáltató köteles őt ennek megfelelően napi 4 órás részmunkaidőben foglalkoztatni. 

A gyermekgondozási díjban részesülő munkát vállaló szülő munkabéréből levonásra kerül 
  • 15 százalék személyi jövedelemadó-előleg,
  • 10 százalék nyugdíjjárulék, 
  • 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék,
  • 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék,
  • 1,5 százalék munkaerő-piaci járulék.
A munkáltató a munkabér után megfizeti a 22 százalék szociális hozzájárulási adót azzal, hogy a gyermekgondozási díj alatt dolgozó munkavállaló után a munkáltató szociális hozzájárulási adókedvezményt vehet igénybe. Ha a munkáltató szociális hozzájárulási adókedvezményt érvényesít a gyermekgondozási díjban részesülő munkavállaló után, akkor a részmunkaidő foglalkoztatásra tekintettel nem kell arányosítani az igénybe vehető szociális hozzájárulási adókedvezményt.

Ha gyermekgondozási díj folyósítása mellett a szülő egyéni vagy társas vállalkozóként dolgozik, akkor csak a tényleges jövedelem után fizeti meg a járulékokat, azaz ez esetben nem kell a 10 % nyugdíjjárulékot havonta legalább a minimálbér, 8,5% egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot havonta legalább a minimálbér másfélszerese után, míg a vállalkozásnak a 22 % szociális hozzájárulási adót a minimálbér 112,5 százaléka után megfizetni. Erre tekintettel, ha a gyermekgondozási díjban részesülő vállalkozónak havi 200 000 forint a vállalkozói tevékenységből realizált havi jövedelme, akkor a 200 000 forintot alapul véve fizeti meg 10 % nyugdíjjárulékot, a 8,5% egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot és a 22 % szociális hozzájárulási adót. 

Ha a gyermekgondozási díj folyósítása mellett vállalkozóként dolgozó szülő kisadózást választ, akkor kisadózásról szóló 2012. évi CXLVII. törvény alapján főállású kisadózónak minősül, és havi 50 000 forint tételes adót fizet. Megjegyzem, ez esetben választhatja a magasabb 75 000 forint havi tételes adófizetést is. A kisadózásról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 8. § (9) bekezdése alapján nem kell megfizetni a kisadózó után a tételes adót azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében a kisadózó gyermekgondozási díjban részesül, kivéve ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez.

Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella