hun eng ger
BaBér a Facebookon

Ami kimaradt és ami változott az adómentes juttatásoknál

2016. December 19. 19:59 - siteadmin



A gyakran használt adómentes juttatások köre megmarad, sőt, egyes feltételek kedvezőbbek lesznek 2017-re, mint eddig. Egy korábban beharangozott új elem viszont mégsem lép be.  

Nyáron még arról lehetett olvasni, hogy a jövő évtől a munkáltatók adómentesen finanszírozhatják majd a dolgozók egészségügyi szolgáltatásait, amiben nem csak a szolgáltatók láttak fantáziát. Aztán a tervezett módosítás mégsem maradt benne az elfogadott őszi adócsomagban. Így ezzel nem számolhatnak a cégek adómentes juttatásként jövőre. 

Viszont a korábbi, már megszokott elemek mind megmaradtak, ráadásul egy-egy ponton kedvezőbbek is lettek az igénybevétel feltételei. Nézzük a főbb elemeket. 


Belépők, szolgáltatások

Nézzük a legnépszerűbb elemeket. A kulturális belépő ahogy eddig is, évi 50 ezer forintig adható adómentesen jövőre is, a sportrendezvényre szóló belépő pedig korlátlanul. 

A kockázati biztosításnál (pl. egészségbiztosítás) is maradt az adómentesség, havonta a minimálbér 30 százalékáig. Azaz a 15 százalékos minimálbéremelés révén már nem 33 300 forintig, hanem 38 250 forintig. 

Az óvodai, bölcsődei szolgáltatások igénybevételét pedig továbbra is a költségek mértékéig támogathatja a munkáltató. Feltéve, hogy a cég nevére kiállított számlát hoz a dolgozó. 

Munkába járás

Változatlanul járhat a közigazgatási határon túli (speciális esetben azon belüli) saját autós munkába járáshoz az adómentes támogatás (akkor is, ha közösségi közlekedéssel is megoldható lenne a munkahely megközelítése). Kedvező változás, hogy a mérték jövőre már nem 9 Ft/km, hanem 15 Ft/km lesz. 

És továbbra is adható (kizárólag munkába járással kapcsolatos átutazáshoz) adómentesen a helyi bérlet (pl. ha valaki Törökbálintról jár Vácra dolgozni, és közben kell neki egy budapesti helyi bérlet is, akkor az utóbbira). 

2015. augusztus elseje óta arra is lehetőség van, hogy a közigazgatáson belüli autós munkába járást adómentesen támogassa a munkáltató. Ez két esetben lehetséges: 
  • ha a munkavállaló súlyos fogyatékossága miatt nem tud tömegközlekedni, illetve
  • ha óvodai vagy bölcsődei ellátást igénylő gyermeke van.
A kilométerenkénti díj ebben az esetben is 15 forint lesz jövőre. 

Utóbbi szituációban tehát az autós munkába járásba és az óvodai, bölcsődei költségek támogatásába is adómentesen szállhat be a munkáltató. 

Lakhatási támogatás

Maradt a mobilitási célú lakhatási támogatás is, de a jelenleginél kedvezőbb feltételekkel vehető igénybe jövőre. Eddig csak akkor lehetett adni, ha a lakóhelyétől távol dolgozókból legalább két embert helyezett el a munkáltató egy lakóhelyiségbe. Ami nem feltétlenül lehetett jó a dolgozóknak. Jövőre viszont ez már csak az egyszobás lakásoknál lesz ez feltétetel. A több lakóhelyiséggel (szobával) rendelkező épületekben viszont mindenkinek lehet külön szobája – akkor is járhat az adómentes támogatás. A következő plafonok érvényesek: 
  • a foglakoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 40 százaléka
  • a foglakoztatás második 24 hónapjában a minimálbér 25 százaléka
  • a foglakoztatás 24. hónapját követő 12 hónapban a minimálbér 15 százaléka lehet az adómentes lakhatási támogatás.

Adómentes lakáscélú támogatás

Lakáscélú támogatást legfeljebb a költségek 30 százalékáig, és maximum 5 millió forintig adhat adómentesen a munkáltató – ebben nincs változás. De kedvezőbbek lettek a feltételek, két ponton is. 

Ennél az adómentes juttatásnál a munkáltatónak ugye vizsgálnia kell, hogy a lakás szobaszáma ne haladja meg a méltányolható lakásméretet. Ehhez a szobaszám és együtt lakók viszonyát kell figyelembe venni. Az őszi adócsomag itt változtatott. 

Az új szabályok alapján már a házastárs közeli hozzátartozóit is figyelembe lehet venni a lakók számának meghatározásakor. Ez azt jelenti, hogy jövőre a lakásban lakó testvér is beszámíthat az együtt lakó, együtt költöző családtagok számának meghatározásakor. Fiatal házaspároknál pedig a jövőben születendő gyermekek is.

Kedvezőbb lesz a szobák számának meghatározása is, amit úgy kell érteni, hogy a 8 és 12 négyzetméter közé eső lakóhelyiségekből (praktikusan ezek a félszobák) kettőt lehet egy szobaként figyelembe venni. Miért jó ez? Mert 1-2 fő esetén 3 szobára, 3-4 fő esetén négy szobára nőhet a méltányolható lakásméret, és így tovább.