hun eng ger
BaBér a Facebookon

Munkaidő, pihenőidő, munkaidő-nyilvántartás – mit is jelentenek pontosan?

2016. Október 25. 16:50 - siteadmin



2016-ban is Personal Hungary! A BaBér csapata ismét a kiállítók és előadók sorát erősíti november 16-17-én a Millenáris Parkban. A rendezvény alatt megtalálnak minket a B.11-es standon, november 17-én pedig 10:30-11:00 között Dr. Fodor T. Gábor munkajogász felkérésünkre a magyar és uniós munkaidő-szabályozás aktuális kérdéseit fogja boncolgatni előadásában.

A jelenlegi magyar munka- és pihenőidő-szabályozás nagyobbrészt logikus szerkezetű, de kétségtelenül bonyolult – minél többet foglalkozunk vele, annál több kérdés merül fel az egyes szabályok kapcsán. Emellett az uniós jogban bizonyos jogintézmények kapcsán is komoly kérdések merülnek fel (például maga a munkaidő fogalma is ide tartozik, de megemlíthető a készenléti jellegű munkakör vagy a pihenőnapi rendkívüli munkavégzés is), amelyek kihatással lehetnek a mindennapi HR tevékenységekre is. Az előadás a fenti kérdések közül vizsgál néhányat.

Az alábbiakban pedig az előadáshoz kedvcsináló gyanánt dr. Fodor T. Gábor korábbi publikációját közöljük, mely a munkaidővel kapcsolatos alapfogalmak értelmezésében tesz rendet. (Az eredeti cikk az 5PERCadó gondozásában jelent meg.)


Tapasztalataink alapján, a HR területén dolgozók gyakran olyan munkaidővel kapcsolatos kifejezéseket használnak a mindennapi munkájuk során, amit a Munka Törvénykönyvében nem találunk. Emiatt is okoz a cégek számára nagy gondot a törvény által meghatározott fogalmak helyes értelmezése. A továbbiakban nézzük meg ezeket az alapmeghatározásokat.

A munkavállaló alapvető szolgáltatása a kijelölt időben (a munkaidőben) történő, rendelkezésre állás munkavégzés céljából.

A képlet látszólag egyszerű – egymástól jól elkülönül a munkaidő, amikor a munkavállalónak munkát kell végeznie, és a pihenőidő, amikor a munkavállalót ilyen kötelezettség nem terheli. Azonban a valóságban számos „köztes” időszak azonosítható, amely bizonyos szabályrendszer – pl. a magyar törvényi előírások – alapján pihenőidőnek, más, szintén kötelező előírások, különösen az uniós szabályok alapján munkaidőnek tűnnek.

Sőt, valójában a munkavállalónak számos kötelezettsége akad pihenőidőben is, így például nem veszélyeztetheti munkáltatója jogos gazdasági érdekeit. Érdemes megkülönböztetni egymástól a napi pihenőidő, heti pihenőnap, heti pihenőidő kérdését, hiszen fontos szerepet játszhatnak például a munkaidő-beosztásnál, ráadásul a munkaidő és pihenőidő rendelkezéseinek gyakorlati alkalmazása (betartása) a munkaügyi hatóság kiemelt ellenőrzési területe.

A munkáltatónak széles mozgástér áll rendelkezésére, hogy meghatározza egy munkavállaló rendelkezésre állásának idejét, vagyis a munkaidejét. Egyes munkaköröknél azonban érdemes lehet például kötetlen munkarendet vagy munkaidő-keretet meghatározni. A munkaidő-beosztás szabályait főszabályként a munkáltató állapítja meg, azonban a kötetlen munkarend esetén lehetséges a főszabálytól való eltérés, így a munkáltató a munkaidő beosztási jogát a munkavállaló számára átengedheti. A munkaidő-keret megfelelő eszköz lehet a munkáltató számára, hogy úgy alakítsa a munkaidő felhasználását, ahogy azt a munkáltató igényei megkívánják.

A munkáltatóknál eltérő a gyakorlat a munkaközi szünet kérdésében is, ugyanis ezen időszak főszabály szerint nem számít munkaidőnek. Ettől viszont a munkavállaló javára el lehet térni.

Például a felek megegyezhetnek, hogy a 6 óra munkavégzést követően kötelezően kiadandó 20 perc munkaközi szünet a munkaidő része, így a ténylegesen ledolgozott órák száma nem 8 lesz (napi 8 órás munkaidő esetén), hanem 7 óra 40 perc.

Készenléti jellegű munkaköröknél viszont éppen az ellenkezője igaz, tehát a munkaközi szünet időtartama a törvény erejénél fogva beleszámítandó a munkaidőbe.

A szabadság kiadásának szabályai, amellett pedig a munkaidő-nyilvántartás vezetési kötelezettség, szintén sok nehézséget jelenthet a munkáltató számára a mindennapi életben. A fizetett szabadság az egyik olyan fontos jogintézmény, amely elhatárolja a munkaviszonyt az egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyoktól, hiszen a munkavállalót olyan időszakra is megilleti a díjazás, amikor nem végez munkát. A szabadságot főszabály szerint az esedékesség évében és természetben kell kiadni, de itt is találkozunk kivételekkel, attól függően, hogy például mikor kezdődött a munkaviszony, vagy a szabadság igénybevétele. A kiadás során figyelemmel kell lennünk bizonyos egybefüggőségi és közlési szabályokra is.

Valójában tehát a munka- és pihenőidős szabályozás elsőre egyszerűnek tűnő rendszere igen bonyolult, ezért komoly kérdések merülnek fel a kérdéskör részletes vizsgálata során.


Amennyiben bővebben is érdekli a téma, jöjjön el és találkozzunk személyesen is  a Millenárison november 17-én akár a standunkon (B épület, B.11), akár dr. Fodor T. Gábor előadásán (10:30-11:00, Fórum 1.)! Belépő igényléséhez, kérjük, töltse ki az alábbi adatlapot, és legyen a vendégünk a 13. Personal Hungary Emberierőforrás-menedzsment Szakkiállításon. (A jelentkezéseket csak a beérkezés sorrendjében tudjuk elfogadni!)