|
|
|
|
  Ügyvezetők jogviszonyai2016. Szeptember 22. 16:34 - siteadmin A Polgári Törvénykönyv alapján a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő - a társasággal kötött megállapodása szerint - megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el. Alábbi hírlevelünkben többek részletezzük, hogy milyen társadalombiztosítási közteherfizetés áll az ügyvezetők különböző jogviszonyaiban.
1. Ügyvezetők munkaviszonya
Ha az ügyvezető munkaviszonyban látja el a feladatait, akkor az alábbiakra kell figyelemmel lenni:
1.1. Bejelentési kötelezettség: A munkaviszony biztosítási jogviszonyt keletkeztet, így azt a foglalkoztatás megkezdése előtt, illetve a foglalkoztatás megszűnésekor is be kell jelenteni T1041-es nyomtatványon. Természetesen a munkaviszony fennállása során bekövetkező változásokat például szünetelést, teljes munkaidő helyett részmunkaidős foglalkoztatást szintén jelenteni kell T1041-es nyomtatványon.
1.2. Jogszabályi háttér: Munkaviszonyban ellátott ügyvezetés esetén többek között a 2012. évi I. törvény (azaz a munkatörvénykönyv), és az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj) szabályait kell alkalmazni.
1.3. Munkabér: Az általános szabály az, hogy a munkaviszonyban a munkabérnek teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén el kell érnie legalább a minimálbért, illetve ha a tevékenység szakképzettséget igényel, akkor a garantált bérminimumot. Az adóhivatal egy korábbi levelében azt a tájékoztatást adta, hogy nincs olyan jogszabály, amely a vezetői tisztségviselést szakképzettséget igénylő tevékenységnek minősítené, de ebben a tájékoztatásban nem foglalt állást amellett, hogy elegendő lenne a minimálbér megfizetése teljes munkaidőben történő foglalkoztatáskor. A gyakorlat így az, hogy a vezető tisztségviselői feladat ellátásáért minimális jövedelemként egyes munkáltatók a 111 000 forintot, míg más munkáltatók a 129 000 forint garantált bérminimumot fizetnek.
1.4. Munkaidő: Az ügyvezető munkaviszonyban akár teljes, akár részmunkaidőben is dolgozhat. Amennyiben a tevékenysége például ellátható heti 10 órában, akkor részmunkaidős foglalkoztatás esetén a fenti minimál- illetve garantált bér arányos része is megállapítható munkabérként.
1.5. Tb közteherfizetés: Ha az ügyvezető munkaviszonyban látja el a feladatait, akkor a munkabéréből levonásra kerül
• a 10 százalék nyugdíjjárulék,
• a 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék,
• a 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék,
• a 1,5 százalék munkaerő-piaci járulék.
A munkáltató a munkabér után megfizeti a 27 százalék szociális hozzájárulási adót. Amennyiben a feltételek adottak, munkaviszony esetén a munkáltató szociális hozzájárulási adókedvezménnyel élhet.
Saját jogú nyugdíjas, ha munkaviszonyban ügyvezetést lát el, akkor munkabéréből csak akkor kell levonni a 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, ha nyugdíjának folyósítása szünetel. Továbbá saját jogú nyugellátásban részesülő munkavállalótól soha nem kell levonni a 1,5, százalék munkaerő-piaci járulékot. Figyelemmel kell lenni ez esetben arra is, hogy 55 év feletti munkavállaló esetén a munkáltató szociális hozzájárulási adókedvezményt érvényesíthet.
2. Társaság tagja által megbízásban ellátott ügyvezetés
A megbízásban ellátott ügyvezetés maximum 5 évre szólhat. A megbízási jogviszony esetén el kell különíteni, hogy az ügyvezetést a társaság tagja vagy nem tag látja el.
2.1. Bejelentési kötelezettség: Ha a társaság tagja megbízásban csak ügyvezetői feladatokat lát el, akkor társas vállalkozónak minősül. Társas vállalkozási jogviszony biztosítási jogviszonyt hoz létre, így azt be kell jelenteni a T1041-es nyomtatványon. Természetesen a változásokat és a jogviszony megszűnését is jelenteni kell a T1041-es nyomtatványon.
2.2. Jogszabályi háttér: Megbízási jogviszonyban álló ügyvezető esetén a 2013. évi V. törvényt (PTK) és az 1997. évi LXXX. törvényt (Tbj) egyaránt alkalmazni kell.
2.3. Díjazás: Megbízás keretében ellátott ügyvezetésnél – szemben a munkaviszonnyal – nincs minimálisan fizetendő díj. A megbízási díj mértékében a felek állapodnak meg, így az ellátható akár ingyen is.
2.4. Közteherfizetés: Társas vállalkozás esetén a járulék-, és szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség az alábbiak szerint áll fenn:
• 10% nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér/garantált bér
• 8,5% egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér/garantált bér másfélszerese
• 27% szociális hozzájárulási adó minimális alapja legalább a minimálbér/garantált bér 112,5 százaléka. Meg kell jegyezni, hogy a megváltozott munkaképességű tag esetén a kifizető szociális hozzájárulási adókedvezménnyel élhet.
A fenti tb közterheket akkor is meg kell fizetni, ha az ügyvezető a vezető tisztségviselői feladatokat ingyen látja el.
Ha a nyugellátásban részesülő ügyvezető társas vállalkozóként dolgozik, akkor kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül. A kiegészítő tevékenységet folytató nem biztosított. Ez esetben a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó után a vállalkozás havi 7 050 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot, a vállalkozó pedig, ha „vesz fel” jövedelmet 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet.
3. Nem tag által megbízásban ellátott ügyvezetés
3.1. Bejelentési kötelezettség: Ha az ügyvezető nem tagja a társas vállalkozásnak, akkor megbízásban ellátott vezetői tisztségviselés esetén akkor jön létre biztosítási jogviszony, ha járulékalapot képező megbízási díj eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét. Biztosítási jogviszony fennállása esetén, a jogviszonyt (illetve abban bekövetkező változásokat, annak megszűnését) be kell jelenteni T1041-es nyomtatványon.
3.2. Jogszabályi háttér: 2013. évi V. törvényt (PTK) és az 1997. évi LXXX. törvényt (Tbj) egyaránt alkalmazni kell.
3.3. Díjazás: Megbízás keretében ellátott ügyvezetésnél ez esetben sincs minimálisan fizetendő díj. A megbízási díj mértékében a felek állapodnak meg, így az ellátható akár ingyen is.
3.4. Közteherfizetés: Az ügyvezető tevékenységért járó díjazás - személyi jövedelemadó előleg számításánál figyelembe vett összeg - alapján kell megfizetni
• a 10 % nyugdíjjárulékot valamint
• a 4 % természetbeni egészségbiztosítási járulékot,
• a 3 % pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és
• a megbízó a fenti alap után 27 % szociális hozzájárulási adót fizet.
Saját jogú nyugdíjas ügyvezető esetén - ha nem tagként megbízásban látja el az ügyvezetést - a 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot csak akkor kell levonni, ha nyugdíjának folyósítása szünetel.
Ha a megbízási szerződés alapján személyesen munkát végző ügyvezető járulékalapot képező megbízási díja nem éri el a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, akkor biztosítási jogviszony nem jön létre. Ez esetben a járulékot nem kell levonni, azonban - az ingyenes megbízást kivéve – a 27 % szociális hozzájárulási adót meg kell fizetni.
Végezetül az alábbi táblázatban összefoglalva összegzem, a fentiekben leírtakat:
|
Blog témakörök
Blog archivum
|
