hun eng ger
BaBér a Facebookon

A keresőtevékenység korlátozása egyes társadalombiztosítási és szociális ellátás folyósítása mellett - I. rész

2016. Május 3. 12:15 - siteadmin


Igen sok társadalombiztosítási és szociális ellátás esetén tiltva vagy korlátozva van a keresőtevékenység. Cikksorozatunkban ezek közül emelünk ki néhányat. Ez alkalommal az öregségi nyugdíjban részesülő személyeket, illetve a baleseti járadékokat vizsgáljuk meg.

Általában ami megnehezíti a feladatot az az, hogy nem egyszer ezeknek a szociális ellátásoknak az elnevezésük is igen hasonló (rehabilitációs ellátás, rehabilitációs járadék, rokkantsági ellátás, rokkantsági járadék, baleseti járadék) és könnyű összetéveszteni őket! E tekintetben mind a munkáltatóknak, mind az ellátásban részesülőknek kellő ismeretekkel kell rendelkezniük. Ne, higgyük el, mint mond a dolgozó, kérjük el az ellátás megállapításáról szóló iratot!  Bizonyos esetekben a foglalkoztatók az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti elektronikus adó- és járulékbevallásban jelezniük kell (kód feltüntetésével), hogy a munkavállaló milyen ellátásfajta mellett végzi keresőtevékenységét. Az ellátásban részesülő és foglalkoztatója „tudatlansága” oda vezethet, hogy a dolgozó végleg vagy átmenetileg elveszíti egyébként jogos járandóságát. Az alábbiakban a leggyakrabban előforduló ellátások mellett folytatható keresőtevékenységet elemezzük. Megadjuk a korlátozásra vonatkozó konkrét jogszabályi helyet, illetve a 1508 jelű havi bevallási nyomtatvány 1508M-08 – 1508M-13-as lapjain kötelezően feltüntetendő kódokat.

Munkavégzés öregségi nyugdíjban részesülő személy esetén

Jelenleg már csak kétféle saját jogú öregségi nyugdíjat különbözetünk meg. Az egyik, a felemelt öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor kiérdemelt öregségi nyugdíj. Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár betöltése után a nyugdíj mellett kereseti korlátozás nincs, az elért jövedelem nagysága a nyugdíj folyósítását nem befolyásolja. Bizonyos esetekben azonban maga a nyugdíjas foglalkoztatása korlátozott. Például a közszférában (nyugdíj és kereset egyidejűleg nem jár).
A másik öregségi nyugdíjnak minősülő ellátás az a nők részére megállapított nyugdíj, amelyet az a bizonyos 40 évi jogosultsági idő megléte (fő szabályként ebből 32 évnek legalább keresőtevékenységgel szerzett időnek kell lennie, a többi gyermekneveléssel szerzett idő is lehet) alapoz meg. Ez az öregségi nyugdíj a korhatár betöltése előtt vehető igénybe, de a korhatár eléréséig a keresőtevékenység korlátozva van! Ha a nyugdíjkorhatárt be nem töltött nő a tárgyévben biztosítással járó jogviszonyban áll (egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat), és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-ig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek a nyugdíj folyósítását szüneteltetnie kell. Amennyiben a fizetendő nyugdíjjárulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást – a jogalap nélkül felvett ellátásokra vonatkozó szabály alkalmazásával – vissza kell fizetni.
A nyugdíjfolyósító szerv a nyugdíj folyósításának szüneteltetéséről, újbóli folyósításáról, valamint a jogalap nélkül felvett nyugellátás visszafizettetéséről – a nyugellátásban részesülő személynek tett bejelentése, illetve az állami adóhatóság által közölt éves keretösszegre vonatkozó összesített adatok alapján – hivatalból dönt.
A foglalkoztatók (társas vállalkozások, egyéni vállalkozók) a járulékalapot képező jövedelem összegéről elektronikus úton bevallást tesznek az adóhatósághoz [Art. 31. § (2) bekezdés]. E bevallásban szerepel többek között a nyugdíjjárulék alapját képező jövedelem, valamint a magánszemély nyugdíjas státusza is. Az adóhatóság a nyugdíjas státusszal rendelkező magánszemélyt illetően, a magánszemély által fizetendő nyugdíjjárulék alapjára vonatkozó tárgyévi adatokat összesíti, és amennyiben a magánszemély által fizetendő nyugdíjjárulék alapja a tárgyévben meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) havi összegének tizennyolc hónapra számított összegét (éves keretösszeg) a nyugdíjfolyósító szerv részére – a bevallásra előírt határidőt követő hónap utolsó napjáig – adatszolgáltatást teljesít. Hangsúlyozzuk, hogy az éves keretösszegbe nem általában az adóköteles, hanem az a jövedelem (kereset) számít be, ami után nyugdíjjárulékot kell fizetni (A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 83/B. §).

Nem részesül nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban

Kód: 0

A nők kedvezményes öregségi nyugdíjában részesülő személy (40 év jogosultsági idő).

Kód: 7

Öregségi nyugdíjkorhatár feletti öregségi nyugdíjas: öregségi nyugellátásban részesülő személyek, ideértve a korhatár fölötti korábbi szolgálati nyugdíjasokat is és azt a korábban rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjban részesülő személyt is, aki a nyugdíjkorhatárát már betöltötte.

Kód: 8

 

Baleseti járadék

A baleseti járadék a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 57 – 60. §-ai alapján járó nyugdíjszerű ellátás. A baleseti járadék folyósítása mellett keresőtevékenység korlátozás nélkül folytatható, ez az ellátás ugyanis a csökkent teljesítmény miatt kiesett kereset pótlására szolgál, összegszerűségét illetően szükségesnek is látszik a keresőtevékenység folytatása.

A korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, az átmeneti bányászjáradék és a balett művészeti életjáradék folyósítása mellett elérhető kereset.

A fenti címben felsorolt ellátások melletti munkavégzésre a nyugdíjkorhatár betöltéséig a Tny. 83/B. §-át (lásd „Munkavégzés öregségi nyugdíjban részesülő személy esetén” cím alatt) megfelelően alkalmazni kell! Amennyiben a nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelem meghaladja a tárgyév első napján érvényes minimálbér havi összegének tizennyolcszorosát (éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-ig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek az ellátás folyósítását szüneteltetnie kell [2011. évi CLXVII. tv. 11. §].


Korhatár előtti ellátásban részesül

Kód: 1

Szolgálati járandóságban részesül (volt szolgálati nyugdíjas: fegyveres erőknél szolgálatot teljesítő).

Kód: 2

Átmeneti bányászjáradékban részesül

Kód: 9

Balett művészeti életjáradékban részesül

Kód: 10