hun eng ger
BaBér a Facebookon

Az adóelőleg megfizetése és levonása a 2016. évben

2016. Március 9. 13:37 - siteadmin



Cikkünkben áttekintjük az adóelőleg megfizetésének és levonásának 2016.évi szabályait, illetve a témához kapcsolódóan az adóalap kedvezményekre vonatkozó rendelkezéseket.  


Az adóelőleg megfizetése és levonása a 2016. évben

Az Szja tv. 46. § (1) bekezdése szerint eltérő rendelkezés hiányában az összevont adóalap adóját - az adóbevallásban/munkáltatói adómegállapításban történő utólagos elszámolással - adóelőlegként kell megfizetni.
Az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizetőnek a bevételt terhelő adóelőleget a magánszemély által adott nyilatkozat alapján kell megállapítania.
Mind a munkáltatónak, kifizetőnek, mind pedig a magánszemélynek az adott nyilatkozatot az elévülésig – azaz 2016-ban adott nyilatkozatok esetén 2022. december 31-éig – meg kell őriznie. 
Az adóelőleg fizetési határidőkről – melyről az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban Art.) 2. számú melléklete rendelkezik – a későbbiekben lesz szó.

Az Szja tv. 46. § (2) bekezdése rendelkezik arról az esetről, amikor nincs adóelőleg fizetési, vagy levonási kötelezettség.
A kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania

az őstermelői tevékenységből származó bevételből, ha a magánszemély legkésőbb a kifizetéskor (a juttatáskor) bemutatja az adóévre hitelesített értékesítési betétlapját, illetve ha családi gazdálkodó, az e jogállását igazoló okiratát; (Azonban a kifizetőnek az ilyen kifizetéseket is fel kell tüntetnie a ’08- bevallásában.)

a vállalkozói bevételből, ha az egyéni vállalkozó az e bevételéről kiállított bizonylatán feltünteti az egyéni vállalkozói jogállását bizonyító közokirat számát. (Az egyéni vállalkozói jogállásra tekintettel kifizetett összegről a kifizetőnek nem kell a ’08-as bevallásban adatot szolgáltatni.)

Az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizetőnek az általa kifizetett (juttatott) bevételt terhelő adóelőleget akkor is meg kell állapítania, ha annak a bevételből történő levonására bármely okból nincs lehetőség. Ez esetben a megállapított adóelőleget nem kell megfizetnie, de a bevételről kiállított igazoláson fel kell tűntetni a le nem vont adóelőleg összegét is, a magánszemélynek pedig az adóelőleg le nem vont részét meg kell megfizetnie a negyedévet követő hó 12-éig. 
A kifizetőnek az adóelőleg le nem vont részéről adatot is kell szolgáltatnia a ’08-as bevallásában.

Az Szja tv. a kifizetőre vonatkozó rendelkezések mellett speciális - szigorúbb -szabályokat fogalmaz meg az adóelőleget megállapító munkáltató számára. Adóelőleget megállapító munkáltatónak minősül az Szja tv.  alkalmazásában a kifizető amennyiben

a magánszemély vele munkaviszonyban áll; 
a magánszemély részére bért (is) fizet;
olyan társas vállalkozás, akinek tevékenységében személyesen közreműködő tag van.

Az adóelőleget megállapító munkáltatónak ugyanis a rendszeres bevételt eredményező jogviszonyban álló magánszemély helyett a megállapított adóelőleget meg kell fizetnie, és a magánszeméllyel szembeni követelésként nyilvántartásba kell vennie. 
Az adóelőleget megállapító munkáltató az előzőekben említett követelését beszámíthatja a magánszeméllyel szemben fennálló bármely kötelezettségébe azzal, hogy a magánszemélyt megillető munkaviszonyból származó rendszeres bevétel esetében a beszámítást követően kifizetendő összeg nem lehet kevesebb a minimálbér havi összegének 50 százalékánál. Amennyiben a magánszeméllyel szemben nincs olyan pénzben teljesítendő kötelezettsége, amelyből a le nem vont, de befizetett adóelőleget levonhatná, akkor az adóköteles bevételről kiállított igazoláson fel kell tüntetnie a le nem vont adóelőleg összegét is, a magánszemély pedig az adóelőleg le nem vont részét köteles megfizetni. A munkáltatónak az adóelőleg le nem vont részéről ebben az esetben is adatot kell szolgáltatnia az állami adóhatóság részére.

Az adóelőleg alapja
Az Szja tv. 47. § (1) bekezdése szerint az adóelőleg alapját az adóalap meghatározására irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani az Szja tv. által elismert eltérésekre is figyelemmel. 

A nem önálló tevékenységből (pl. munkaviszonyból) – származó bevétel esetében a bevétel teljes összege képezi az adóelőleg alapját, mely csökkenthető

a kifizető által levont, vagy a magánszemély által megfizetett, a szakszervezet által kiállított bizonylattal igazolt szakszervezeti tagdíjjal, valamint 
az üzemanyag-megtakarítás címén fizetett, annak mértékét meg nem haladó összeggel, de legfeljebb havi 100 ezer forinttal.

A magánszemély a nem önálló tevékenységére kapott költségtérítésével szemben jogosult költségnyilatkozatot tenni. A kiadásokról nyilatkozni legfeljebb a költségtérítés mértékéig lehet a következő lehetőségek közül választva:

a tételesen igazolt költségek levonása, vagy 
az igazolás nélkül elszámolható költségek levonása. 

Az Szja tv. szerint, ha jogszabály költségtérítésről rendelkezik, akkor a ténylegesen felmerült és igazolt kiadás érvényesítése helyett a jogszabályban meghatározott mértékig igazolás nélkül számolható el az adott címen költség azzal, hogy akkor ezt a költséget teljes egészében elszámoltnak kell tekinteni. (Az igazolás nélkül elszámolható költségek körét az Szja tv. 3. számú mellékletének II. pontja tartalmazza.)

A fizetendő adóelőleg megállapítása érdekében előbb meg kell állapítani az adóelőleg-alapját, amely tovább csökkenthető az első házasok kedvezményével, valamint családi kedvezményt érvényesítő esetén az adóelőlegnél általa, illetve más jogosult által korábban még nem érvényesített kedvezménnyel. 
Az említett kedvezményekkel csökkentett adóelőleg alap után 2016. január 1-jétől 15 százalék az adó.
Amennyiben az adóelőleget a kifizető, munkáltató köteles megállapítani és megfizetni, úgy azt a kifizetés (juttatás) hónapját követő hónap 12. napjáig kell megfizetnie, továbbá azt a havi adó- és járulékbevallásában, magánszemélyenkénti bontásban bevallania. 
Abban az esetben, ha a bevétel adóelőleg-levonásra nem kötelezett kifizetőtől származik, akkor az adóelőleg megállapítására, megfizetésére a magánszemély saját maga köteles. A magánszemély köteles az adóelőleg megfizetésére (megállapítására) abban az esetben is, ha pl. külföldről, Magyarországon telephellyel nem rendelkező társaságtól származik jövedelme.

Kedvezmények az adóelőleg megállapítása során
 
Családi kedvezmény 
A családi kedvezmény 2016-ban – az eltartottak számától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként egy eltartott esetén 66 670 forint, kettő eltartott esetén 83 330 forint, három vagy annál több eltartott esetén 220 000 forint.

Az első házasok kedvezménye
A jogosultak által együttesen érvényesíthető kedvezmény 2016. január 1-jétől jogosultági hónaponként 33 335 forint

Személyi kedvezmény 
Súlyosan fogyatékos személynek azt kell tekinteni, aki a 335/2009. (XII. 29.) Korm. rendeletben említett betegségek valamelyikében szenved, továbbá, aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül.
A nyilatkozat alapján a munkáltató (kifizető) által levonandó adóelőleg, vagy önadózás esetén a magánszemély döntése alapján a fizetendő adóelőleg havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékával, azaz 2016-ban havi 5 550 forinttal csökkenthető.