hun eng ger
BaBér a Facebookon

2015. július 1-jétől hatályos változásokról az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaiban, valamint a szociális hozzájárulási adóban

2015. Október 26. 12:10 - siteadmin



2015. július 1-jétől több olyan törvénymódosítás is hatályba lépett, amely érinti a csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj kiszámítását, a baleseti ellátásokat valamint a szociális hozzájárulási adókedvezményt. Az alábbiakban ezeket a törvénymódosításokat foglaljuk össze.


Változások a táppénz, baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj kapcsán

Fogalmak pontosításai

1997. évi LXXXIII. törvényben a jövedelem eddigi meghatározása a pénzbeli ellátásokra vonatkozott, a baleseti táppénzre nem terjedt ki. 2015. július 1-étől hatályos módosítás alapján most már a baleseti táppénzre is a következő jövedelem meghatározást kell alkalmazni: Jövedelem: a baleseti táppénz összegének kiszámításánál az 1997. évi LXXXIII. törvényben meghatározott időszakra adóelőleg megállapításához az állami adóhatóságnál bevallott, pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem. Azaz, a 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem lett a baleseti táppénznek is az alapja.

A szerződés szerinti havi jövedelmet a betegszabadság és az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak esetén az egy havi távolléti díj, illetve az egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj adta. Ez a megfogalmazás azonban nem volt pontos, mivel nem volt egyértelmű, hogy melyik hónapra, melyik időszakra számított távolléti díjat kell figyelembe venni. A módosítás alapján
  • a betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege,
  • az egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított, egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj
képezi a szerződés szerinti havi jövedelmet.

Új kedvezményszabály

Mind a csecsemőgondozási díjra, mind a gyermekgondozási díjra vonatkozik 2015. július 1-jétől az ún. új kedvezményszabály, amely a kisgyermekes szülők újabb gyermekvállalását hivatott elősegíteni. Ha az újszülött a testvére után folyósított gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozási segély igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és a testvérre megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint az újszülött gyermekre járó csecsemőgondozási díj illetve gyermekgondozási díj alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az ellátást megállapítani.

A törvény indokolása alapján a módosítás egyfajta új kedvezmény szabályt hozott létre azon kismamák ellátásainak megállapítására, akik részmunkaidőben mennek vissza dolgozni az ellátás folyósítása mellett. A módosításnak ezért az a célja, hogy egy újabb ellátás megállapítása a magasabb naptári alapra épüljön.

Továbbá módosult a gyermekgondozási díj kiszámításának szabálya is. A gyermekgondozási díj alapjául szolgáló jövedelemből a naptári napi alapot az 1997. évi LXXXIII. törvény 48. § (1)-(5) és (8) bekezdései helyett a 48. § (1)–(3) bekezdései szerint kell megállapítani. Ha a naptári napi alap nem állapítható meg a fenti bekezdések alapján, akkor a naptári napi alap a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része azzal, hogy ha a biztosított naptári napi jövedelme a minimálbér kétszeresének harmincad részét nem éri el, a gyermekgondozási díj összegének megállapításánál a biztosított tényleges jövedelmét kell figyelembe venni. Tényleges jövedelem hiányában a szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni.


Változások a foglalkozási betegség, üzemi baleset vonatkozásában

A baleseti ellátások a foglalkozási megbetegedés valamint az üzemi baleset esetén járnak. A foglalkozási megbetegedést az 1997. évi LXXXIII. törvényben foglalt szabálynál részletesebben rendeleti szinten szabályozták. Ez a rendeleti szintű szabály került be az 1997. évi LXXXIII. törvénybe, és ezáltal a foglalkozási betegség fogalma a következőképpen alakult:

„Foglalkozási betegség a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely
  • a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, illetve
  • a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye.”
2015. július 1-je előtt az ittasság kapcsán az a baleset nem minősült üzeminek, amely kizárólag a sérült ittassága miatt következett be. Ezzel szemben szigorúbb szabály került bevezetésre 2015. július 1-jétől, mely szerint a baleset akkor nem minősül üzemi balesetnek, ha az részben vagy egészben a balesetet szenvedett biztosított alkohol vagy kábítószer általi – igazolt – befolyásoltsága miatt következett be. Azaz 2015. július 1-jétől az üzemi baleset kizáró körülményeinél két jelentős változás lépett hatályba. Az egyik, hogy már nem csak az alkoholos befolyásoltság, hanem a kábítószer általi befolyásoltság is kizáró oknak minősül. A másik változás, hogy nem kizárólag a sérült ittasságából kell a balesetnek bekövetkeznie, hanem elég, ha a baleset részben függ össze a sérült alkoholos befolyásoltságával.


Bővült az egészségbiztosító ellenőrzési jogosultsága

Idén január elsejétől jogosult arra az egészségbiztosító, hogy ellenőrizze, hogy a 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem bevallására kötelezett személy, illetve a foglalkoztató ezen kötelezettségének eleget tett-e. A jogszabály azt írta elő, hogy az egészségbiztosító csak az ellenőrzési eljárása során volt jogosult ezen ellenőrzésre. A törvénymódosítás kiterjesztette az ellenőrzési jogosultságot, mely szerint július 1-jétől az egészségbiztosító akkor is jogosult ellenőrizni a 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék bevallását, amikor a pénzbeli ellátás és a baleseti táppénz iránti kérelmet elbírálja.


25 év feletti és 55 év alatti mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók szociális hozzájárulási adókedvezménye

2015. július 1-jétől bővült a szociális hozzájárulási adókedvezmények köre a mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető kedvezménnyel. Az adókedvezmény a 25 év feletti és 55 év alatti munkavállalók esetén alkalmazható, ha foglalkoztatásukra a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszeréről szóló, 2012. január 1-jén hatályos KSH közlemény (FEOR-08) 6. főcsoport 61. csoportjába tartozó, a 7. főcsoport 7333 számú foglalkozásából a mezőgazdasági gép (motor) karbantartója, javítója munkakörben és a 8. főcsoport 8421 számú foglalkozás szerinti munkakörben kerül sor.

A kedvezmény mértéke: a munkavállaló bruttó munkabérének, de legfeljebb 100 000 forint 14,5 százaléka. Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a kedvezmény mértékét is arányosítani kell. Nem érvényesíthető a kedvezmény, ha
  • a kifizető a munkavállalót az adómegállapítási időszak egy részében nem vagy nem kizárólag mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatta,
  • azon hónapra vonatkozóan, amelyben a munkavállaló a 25. vagy 55. évét betölti,
  • továbbá ezt a kedvezményt a költségvetési szerv kifizető nem érvényesítheti.
A kedvezmény jogos igénybevétele igazolható többek között a FEOR-t tartalmazó munkaszerződéssel valamint munkaköri leírással. Igazolni kell továbbá, hogy a munkavállaló 25 év feletti és 55 év alatti. Az életkor igazolására szolgálhat például a munkavállaló a személyi igazolványáról vagy útleveléről vagy jogosítványáról készített fénymásolat, amelynek másolásához a munkavállalónak előzetesen hozzá kell járulnia.