hun eng ger
BaBér a Facebookon

Milyen esetekben nem jogosult a keresőképtelen személy baleseti táppénzre, illetve táppénzre?

2015. Április 8. 10:28 - siteadmin



Bejegyzésünkben részletes tájékoztatást adunk arról, hogy a keresőképtelennek minősülő személy mikor nem lesz jogosult baleseti táppénzre illetve táppénzre.


Baleseti táppénz

Jár

A társadalombiztosítás a balesetekből eredő ellátásokat pozitívan kezeli. Példaként említeném, hogy baleseti táppénz – szemben a táppénzzel – passzív jogon is jár, hiszen baleseti táppénz akkor is jár, ha a biztosítás megszűnését követő legkésőbb harmadik napon üzemi baleset következtében keresőképtelen lesz az érintett személy. A baleseti táppénz magasabb mértékben jár, mint táppénz, hiszen nem 50, illetve 60 százalékos mértékű, hanem 90, illetve 100 százalék, és sorolhatnám még azokat az eltéréseket, amelyek a pozitív szabályozást támasztják alá. A kiindulási szabály azonban az, hogy baleseti táppénz annak jár, aki üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében lesz keresőképtelen.

Baleseti táppénzre jogosultság esetén az a személy minősül keresőképtelennek, aki az üzemi balesettel (foglalkozási betegséggel) összefüggő és gyógykezelést igénylő egészségi állapota miatt vagy gyógyászati segédeszköz hiányában munkát végezni nem tud.

A baleseti táppénz így annak jár, aki 
  • a biztosítás fennállása alatt, vagy 
  • a biztosítás megszűnését követő legkésőbb harmadik napon 
  • üzemi baleset, foglalkozási betegség következtében keresőképtelen lesz, vagy 
  • ugyanabból a balesetből eredően ismételten keresőképtelenné válik.

Nem jár 

Amennyiben a fenti feltétel bármelyike nem áll fenn, például a keresőképtelenség nem üzemi balesetből ered, akkor nem jár baleseti táppénz. Erre tekintettel nézzük meg, mi minősül üzemi balesetnek.

Üzemi balesetek az alábbiak:
  • az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri; 
  • az a baleset is, amelyet a biztosított munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben szenved el (azaz az úgynevezett úti baleset);
  • az a baleset, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri;
  • a társadalombiztosítási ellátás igénybevétele során bekövetkezett balesetek közül üzeminek az számít, amely a biztosítottat keresőképtelenségének vagy rokkantságának, továbbá az egészségkárosodás mértékének, rehabilitálhatóságának az elbírálása céljából elrendelt, illetőleg a keresőképessé váláshoz szükséges egyéb vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte.
Nem lesz azonban üzemi baleset az a baleset, és ezáltal nem jár a baleseti táppénz, ha a baleset
  • kizárólag a sérült ittassága miatt, vagy
  • munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka; engedély nélküli járműhasználat; munkahelyi rendbontás során, vagy
  • a lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából lakásra (szállásra) menet közben, indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során
  • történt.

Táppénz

Táppénz esetén keresőképtelen, aki
  • aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni;
  • aki várandóssága, illetőleg szülése miatt nem tudja munkáját ellátni, és csecsemőgondozási díjra nem jogosult;
  • az anya, ha kórházi ápolás alatt álló egyévesnél fiatalabb gyermekét szoptatja;
  • a szülő a tizenkét évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben; illetve aki ezen gyermekét otthon ápolja és a gyermeket a saját háztartásában neveli;
  • aki fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt részesül;
  • akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható.

Jár

Táppénz akkor jár, ha a fentiekben nevesített keresőképtelen személy 
  • biztosítási jogviszonyban áll, és 
  • ezen jogviszony alapján fizeti a 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot.

Nem jár

Ha nem áll fenn a biztosítási jogviszony, akkor nem jár táppénz. Ha például a biztosítási jogviszony megszűnését követően igényeli a keresőképtelen személy a táppénz, akkor jogviszony hiányában nem lesz jogosult táppénzre.

Ugyancsak nem lesz jogosult táppénzre az a keresőképtelen személy, aki ugyan biztosítási jogviszonyban áll, de a jogviszonyában nem fizeti meg a 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot. Erre az esetre példaként említeném a nyugdíjas munkavállalót, aki ha keresőképtelen lesz, akkor az ő esetében azért nem szükséges a jövedelempótló juttatás (azaz táppénz) folyósítása, mert ez esetben sem marad jövedelem nélkül, hiszen a nyugdíját kapja. Erre tekintettel a jövedelméből nem kerül levonásra a 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék. 

Az 1997. évi LXXXIII. törvény részletesen nevesíti azokat az eseteket, amikor a keresőképtelen személynek nem jár a táppénz. Ezek a következők:
  • Nem jár táppénz, ha nem áll fenn biztosítási jogviszony.
  • Nem jár táppénz a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amely alatt a biztosítás szünetel, munkavégzési kötelezettség hiányában keresetveszteség nincs, továbbá a betegszabadság lejártát követő szabadnapra és heti pihenőnapra, ha az azt követő munkanapon (munkaszüneti napon) a keresőképtelenség már nem áll fenn.
  • Nem jár a táppénz az előzetes letartóztatás és a szabadságvesztés tartamára.
  • Nem jár továbbá a táppénz a keresőképtelenségnek arra az időtartamra, amelyre a biztosított a teljes keresetét megkapja, illetve, ha a keresetét részben kapja meg, a részben megkapott kereset után.
  • Nem jár a táppénz a saját jogú nyugdíj folyósításának időtartamára.
  • Nem jár a táppénz a gyermekgondozási segély folyósításának az idejére, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék folyósításának az idejére – kivéve ezen ellátások mellett végzett munka alapján járó táppénzt.