hun eng ger
BaBér a Facebookon

Cafeteria újratöltve – Így változtak a béren kívüli és adómentes juttatások 2015-ben

2015. Január 19. 15:57 - siteadmin


2015. évben két keretösszeg került meghatározásra a béren kívüli juttatások kapcsán. Évi 200 000 forint értékben adható az ún. általános béren kívüli juttatás, illetve évi 450 000 forint értékben adható az ún. rekreációs béren kívüli juttatás. Azaz 200 000 forint értékben adható:

  • természetben biztosított munkahelyi étkeztetés havi 12 500 forintot meg nem haladó része;
  • Erzsébet-utalvány havi 8000 forintot meg nem haladó értékben;
  • iskolakezdési támogatás a minimálbér 30 százalékának mértékéig;
  • iskolarendszerű képzés átvállalt költsége a minimálbér 2,5-szereséig;
  • helyi utazási bérlet;
  • munkáltatói/foglalkoztatói hozzájárulás az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba, amelyne khavi mértéke a minimálbér 50 százaléka lehet;
  • munkáltatói/foglalkoztatói hozzájárulás az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba illetve önsegélyező pénztárba, amelynek havi mértéke együttvéve a minimálbér 30 százaléka lehet;
  • munkáltatói/foglalkoztatói hozzájárulás a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe, amelynek havi mértéke a minimálbér a minimálbér 50 százaléka lehet;
  • munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás 

 

Ezen felüli összeg, azaz további 250 000 forint adható (azaz maximum évi 450 000 forint) a Széchenyi Pihenő Kártya szolgáltatásaira. 


Széchenyi Pihenő Kártyán adott juttatás:

  • szálláshely-alszámlára legfeljebb évi 225 000 forint,
  • vendéglátás-alszámlára legfeljebb évi 150 000 forint,
  • szabadidő-alszámlára legfeljebb évi 75 000 forint;

 

A fentiek alapján 450 000 forint mértékű béren kívüli juttatás kifizetésre kerülhet sor többek között úgy, hogy 

1) 450 000 forint Széchenyi Pihenő Kártya alszámlái között– a számlák keretösszegét figyelembe véve - kerül megosztásra;

2) 250 000 forint a Széchenyi Pihenő Kártya alszámlái között kerül megosztásra és 200 000 forint egyéb ún.. általános béren kívüli juttatásként kerül felosztásra

3) Az ún. általános béren kívüli juttatás mértéke kevesebb, mint 200 000 forint. Akkor 450 000 forint valamint az általános béren kívüli juttatás értékének a különbsége a Széchenyi Pihenő Kártya alszámláira kerül kifizetésre


A béren kívüli juttatás közterhei 2015-ben: 

  • a juttatás értékének 1,19 szeres után kell 16% adót fizetni, így az adó: 19,04% 
  • a juttatás értékének 1,19 szeres után 14% EHO fizetési kötelezettség áll fenn, amely 16,66%-os közteher
  • Összes közteher: 35,7%

 

A fenti keretösszegek és ez alapján fizetendő közterhek akkor érvényesek, ha a munkaviszony egész évben fennáll. Ha a munkaviszony csak az év egy részében áll fenn, mindkét keretösszeget a munkaviszony fennállásának napjait figyelembe véve arányosításra kerül. 

A fenti keretösszegen felüli juttatások esetén 51,17%-os közterhet kell fizetni, amely az alábbiakból áll:

  • a juttatás értékének 1,19 szeres után kell 16% adót fizetni,így az adó: 19,04%
  • a juttatás értékének 1,19 szeres után 27% EHO fizetési kötelezettség áll fenn, amely 16,66%-os közteher 32,13%
  • Összes közteher:51,17%

 

A közterhek megállapítására, bevallására és megfizetésére az afőszabály az, hogy a személyi jövedelemadót és az egészségügyi hozzájárulást a juttatás hónapjának kötelezettségeként kell a munkáltatónak megállapítania és a kifizetésekkel,juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szólótörvényben előírt módon és határidőre kell bevallania, illetve megfizetnie.

A magasabb, azaz az 51,17%-os közterhet annak a hónapnak a kötelezettségeként kell megállapítani, bevallani és megfizetni,amelyben bármelyik értékhatár túllépése megtörtént.

Munkaviszony megszűnése hónapjának kötelezettségeként kell megállapítani, bevallani és

megfizetni a keretet meghaladó részre a magasabb mértékkel számított közterhet. 


Adómentes juttatások:

Nem változott a munkáltató által adómentesen adható juttatások köre. Ennek keretében adható többek között:

  • a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet vagy a kincstár útján  nyújtott  vissza nem térítendő támogatás (ideértve a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét, továbbá a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetéséhez nyújtott támogatást is) a vételár, a teljes építési költség vagy a korszerűsítés, akadálymentesítés költségének 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedő összegben. További feltétel, hogy a lakás szobaszáma nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt. 
  • sporteseményre szóló belépőjegy vagy bérlet összegkorlát nélkül;
  • kulturális szolgáltatás igénybevételére pl: színház, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadás múzeum belépőjegy, bérlet, évi 50 000 forint értékben;
  • a munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép-használat.