|
|
|
|
  Várható változások a járulékok és szociális hozzájárulási adó szabályaiban2014. November 4. 13:04 - siteadminA kormány 2014. október 21-én benyújtotta T/1705. számú törvényjavaslatot, amely tartalmazza a társadalombiztosítás közterheinek módosításait. Az alábbiakban a járulékokra és a szociális hozzájárulási adóra vonatkozó javaslatokat részletezzük.
Járulékalapot érintő változások
1997. évi LXXX. törvényben (Tbj.) módosulna a 4 §. k) pont 2. alpontja, amely arra az esetre vonatkozik, hogy mi képezi a járulékalapot személyi jövedelemadó előleg hiányában.
A jelenleg hatályos szabály alapján összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem hiányában
képezi a járulék alapját.
A javaslat alapján a szabály úgy változna, hogy a fenti jövedelem hiányában a munkaszerződésben meghatározott alapbér; ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony vagy külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzik, a szerződésben meghatározott díj havi összege lenne a járulék alapja. Az indokolás szerint a munkaszerződésben meghatározott alapbér alapvetően a Munkatörvénykönyv hatálya alá tartozó fogalom, ezért a külföldi jog szerint megkötött munkaszerződés alapján kapott jövedelem esetére szükség van a szöveg pontosítására.
A javaslat továbbá hatályon kívül helyezné azt a szabályt, hogy nem képezi a nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapját az Szja tv. 71. §-a szerinti béren kívüli juttatás, tekintettel arra, hogy a Tbj. 4. § k) pontja alapján az ilyen juttatás amúgy sem képez járulékalapot.
Mentesülés a Tbj. hatálya alól
Bővülne azon személyek köre, akikre a magyar társadalombiztosítás nem terjedne ki. Ennek keretében mentesülnének a biztosítási kötelezettség alól az Szja törvény 1/B. §-ában meghatározott előadóművészek, akik az adóköteles jövedelmük után 14 %-os egészségügyi hozzájárulást fizetnek, amely éves szinten maximum 450 000 forint.
Továbbá a javaslat alapján meghosszabbodna a Magyarországra kiküldött külföldi munkavállalókra vonatkozó azon időtartam, amely biztosítja, hogy a kiküldött munkavállalók tb-mentesen foglalkoztathatók Magyarországon. Azaz a Tbj. 11. § b) pontban foglalt kiküldöttek, kirendeltek vagy munkaerő-kölcsönzöttek esetében 2013. július 1-je előtt megkezdett kiküldetés, kirendelés és munkaerő-kölcsönzés esetén a két éves időtartamot 2013. július 1-jétől kellene számítani és a biztosítási kötelezettség legkorábban 2015. július 1-jével jönne létre.
Kiegészítő tevékenységet folytatók
A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó esetében a vállalkozás egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet, míg a tevékenységet folytató – ha vesz fel jövedelmet – akkor nyugdíjjárulékot fizet. A kiegészítő tevékenységet folytató, vezető tisztségviselői feladatokat ellátó személy társas vállalkozónak minősül. Erre tekintettel a Tbj. 36. §-a a nyugdíjjárulék-alapra vonatkozóan az alábbiak szerint változna:
„A nyugdíjjárulék alapja a társas vállalkozónak a személyes közreműködése, a 4. § d) pont 5. alpont szerinti társas vállalkozó esetében az ügyvezetői tevékenysége alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem. A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó tevékenységének megszűnése után kifizetett, a személyes közreműködés vagy ügyvezetői tevékenység alapján járó járulékalapot képező jövedelem után is meg kell fizetni a járulékot.”
Ellenőrzésre vonatkozó kiegészítés
A Tbj . 43. § (1) bekezdés a) pontára vonatkozó módosítás alapján az állami adóhatóság ellenőrzéséhez jogosult lenne a Taj szám megismerésére.
Családi járulékkedvezményre vonatkozó módosítások
A hatályos szabály alapján a foglalkoztató köteles a családi járulékkedvezmény havi összegének megállapítására, ha az Szja tv. szerint adóelőleget megállapító munkáltatónak minősül. A javaslat ezt a kört kiterjesztené, azaz nem csak a munkáltató, hanem az a kifizető is köteles lenne a családi járulékkedvezmény havi összegét megállapítani, amely a magánszemély részére az összevont adóalapba tartozó rendszeres jövedelmet például megbízási díjat juttat.
További a családi járulékkedvezményre vonatkozó javaslat rögzíti, hogy az éves elszámolásakor a visszafizetési kötelezettséget személyi jövedelemadóként kell teljesíteni, valamint a még igényelhető családi járulékkedvezményt a személyi jövedelemadó terhére kell elszámolni. Az indokolás alapján ez a javaslat az adminisztráció csökkentésére irányul, mely szerint az éves elszámoláskor a természetes személy egy adónemre – azaz a személyi jövedelemadóra - teljesítheti a visszafizetési kötelezettségét, illetve ha az éves bevallásban több családi járulékkedvezményre lenne jogosult, akkor azt a személyi jövedelemadóból igényelheti.
Egészségügyi szolgáltatási járulékra vonatkozó módosítások
Az egészségügyi szolgáltatási járulék a jelenlegi 6 810 forintról (napi összege 227 forintról) tovább nőne havi 6 930 forintra (napi összege 231 forintra).
A jelenleg hatályos szabály alapján az a TAJ számmal rendelkező személy, aki
köteles a külföldön, illetve a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszerében létrejött biztosítását és annak megszűnését bejelenteni az egészségbiztosítónak. Ez esetben nincs egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés, mivel a TAJ-száma a nyilvántartásban érvénytelenítésre kerül. Ha ezen kötelezettségének nem tesz eleget és a TAJ számmal ellátást vesz igénybe, akkor ez a személy köteles az E. Alapot terhelő költségek megtérítése.
Erre vonatkozóan az alábbi módosító javaslatokat tartalmazza a törvénytervezet
Az állami adóhatóság kérelemre, visszamenőleges hatállyal törli a külföldön élő magánszemély egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségét, ha a magánszemély hitelt érdemlően igazolja (különösen a tartózkodást, illetve az egészség-biztosítási jogviszonyt igazoló okirattal), hogy
A járulékfizetési kötelezettség törlésének további feltétele, hogy az érintett időszakban a magánszemély nem vett igénybe az Egészségbiztosítási Alap által finanszírozott egészségügyi szolgáltatást. Az állami adóhatóság jogosult az ennek megállapításához szükséges adatok megismerésére, így az egészségbiztosítási szerv az egészségügyi szolgáltatás igénybevételének tényét — megkeresésre, elektronikus úton — közli az állami adóhatósággal.
Szociális hozzájárulási adóra vonatkozó módosítások
A szociális hozzájárulási adót szabályozó 2011. évi CLVI. törvény 459. § (2) bekezdése felsorolja azokat a kedvezményeket, amelyek a számított szociális hozzájárulási adót - akár a számított adót meghaladó mértékben – csökkentik. A javaslat alapján ezen kedvezmények köre az alábbi a) és e) pontban foglaltakkal bővülne
„A fizetendő adó megállapításánál a számított adót - e törvény külön rendelkezése alapján akár a számított adót meghaladó mértékben - a következő adókedvezmények csökkentik:
A javaslat alapján a gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben vagy gyermeknevelési támogatásban részesülő munkavállaló után érvényesíthető adókedvezmények esetében a részmunkaidőben foglalkoztatottaknál nem kell alkalmazni az arányosítási szabályt, így akár bruttó 100 000 forint összeghatárig érvényesíthetnek kedvezményt foglalkoztatók a részmunkaidős foglalkoztatás esetén is.
2015. január 1-jétől a költségvetési szervek nem érvényesíthetik az alábbi szociális hozzájárulási adókedvezményeket:
Az Európai Bizottság megalkotta a 1407/2013/EU valamint 651/2014/EU bizottsági rendeleteket. Ezen rendeletekre tekintettel a csekély összegű támogatás odaítélésének feltétele, hogy a kedvezményezett nyilatkozik arról, hogy az előző három pénzügyi évben általa igénybe vett csekély összegű támogatások támogatástartalma nem haladja meg a 200 000 eurónak, közúti szállítási ágazatban a 100 000 eurónak megfelelő forint összeget.
A javaslat erre tekintettel tartalmazza, hogy a megváltozott munkaképességű vállalkozók után érvényesíthető adókedvezmény alapján nem nyújtható csekély összegű támogatás az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikkében meghatározottakra, azaz
A javaslat rögzíti, hogy a szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások adókedvezménye 651/2014/EU Bizottsági rendelet hatálya alá tartozó regionális beruházási támogatási programnak minősül.
Végezetül a javaslat 2015. január 1-jétől hatályon kívül helyezi a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó kedvezményekre valamint a Start kártyákkal összefüggő szabályokat, tekintettel arra, hogy nettó bérek megőrzésének kedvezménye megszűnt 2014. január 1-jétől, míg Start kártyák utáni szociális hozzájárulási adókedvezmény érvényesítésének végső időpontja 2014. december 31.
|
Blog témakörök
Blog archivum
|
