hun eng ger
BaBér a Facebookon

Miként kerülhetjük el, hogy a NAV többes jogviszonyt állapítson meg?

2014. Augusztus 13. 11:45 - siteadmin

Az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) alapján az ügyvezetői tevékenység  társadalombiztosítási szempontból  munkaviszonyban, társas vállalkozói jogviszonyban vagy választott tisztségviselői jogviszonyban látható el.

Munkaviszonyban ellátott ügyvezetői tevékenység esetén a nyugdíjjárulék, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja, valamint a társas vállalkozás által fizetendő szociális hozzájárulási adó alapja a munkaviszonyból származó jövedelem, amelynek napi 8 órás foglalkoztatás el kell érnie legalább a minimálbért. (Minimálbér: havi 101.500. forint, legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén pedig a garantált bérminimum, azaz havi 118.000. forint. Középfokú végzettségnek minősül a szakmunkás-iskola is.) 

Amennyiben az ügyvezetői feladatokat el lehet látni napi nyolc óránál kevesebb időben, akkor járulékfizetés, valamint a szociális hozzájárulási adó alapjául vett jövedelem lehet kevesebb a fentiekben meghatározott minimálbérnél. A részmunkaidős foglalkoztatás esetén a nyugdíjjárulék, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék és a szociális hozzájárulási adófizetés minimális alapja a részmunkaidővel arányosítottan csökkenhet.  

Társas vállalkozói jogviszony, illetve a tag által választott tisztségviselői jogviszonyban ellátott ügyvezetői tevékenység esetén a nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese. A biztosított ügyvezető után meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót is legalább a minimálbér 112,5 százaléka után.

A NAV társas vállalkozókról szóló 2014. évi tájékoztatója is kitér a társas vállalkozások vezető tisztségviselőinek többes jogviszonyára. (NAV tájékoztató)

A NAV társas vállalkozókról szóló 2014. évi tájékoztatója többes járulékfizetést állapít meg arra az esetre, ha a munkaviszonyban illetve megbízásban ellátott ügyvezetés mellett valaki egyéb személyes közreműködést is folytat. Erre vonatkozóan a NAV tájékoztatójából az alábbi példákat említem: 

„Egy adótanácsadói feladatokat ellátó Kft. ügyvezető tagja munkaviszonyban végzi a vezető tisztségviselői feladatokat, és egyidejűleg tanácsadói munkát is végez, melyet nem munkaviszonyban vagy megbízásos jogviszonyban lát el. Ebben az esetben a tag „többes jogviszonyban” állónak minősül, vagyis a vezető tisztség tekintetében munkaviszonyban, a személyes közreműködés tekintetében társas vállalkozóként lesz biztosított.” 

„Könyvelési feladatokat ellátó Kft. egyik tagja megbízásos jogviszonyban havi 20 000 Ft díjazással végzi a vezető tisztségviselői feladatokat, és egyidejűleg könyvelési munkát is végez, melyet nem munkaviszonyban/megbízásos jogviszonyban lát el. Ebben az esetben a tag ugyancsak „többes jogviszonyban” állónak minősül, a személyes közreműködésre tekintettel társas vállalkozóként lesz biztos, de a vezető tisztség tekintetében már nem válik társas vállalkozóvá, és ebben az esetben a vezető tisztség megítélésekor a Tbj. 5. § (2) bekezdését kell alkalmazni.” 

A Tbj. külön rendelkezik az egyidejűleg több foglalkoztatónál fennálló több biztosítási jogviszonyról és az ebben esetben fizetendő járulékokról. Ennek egyik klasszikus esete, ha a társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll. Ez esetben a társas vállalkozó természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékának, valamint a nyugdíjjárulékának az alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem. Több foglalkoztatónál fennálló többes jogviszonyra is találhatunk példákat a NAV tájékoztatójában, így többek között az alábbiakat:  

„A Kft. tagja a vezető tisztségviselést megbízásban végzi, mellette személyesen is közreműködik a társaságban (nem munkaviszonyban és megbízásban), és más cégnél heti 36 órás munkaviszonyban is áll. Itt is a többes jogviszony esete áll fenn, a személyes közreműködésre tekintettel a tag társas vállalkozónak minősül, a vezető tisztség tekintetében a Tbj. 5. § (2) bekezdését kell alkalmazni, a másik cégnél pedig a munkaviszonyra vonatkozó szabályok az irányadók.”

„A Kft. tagja személyesen közreműködik a cégben, melyet nem munkaviszonyban, illetve megbízásban végez, ezen felül ellátja az ügyvezetést megbízásban, és mellette egyéni vállalkozó. Ekkor is a többes jogviszony esete áll fenn, a személyes közreműködésre tekintettel a tagot társas vállalkozónak kell tekinteni, az ügyvezetés tekintetében a Tbj. 5. § (2) bekezdésre kell figyelemmel lenni, valamint az egyéni vállalkozóra vonatkozó szabályokat is alkalmazni kell. Mivel az egyéni vállalkozó egyidejűleg társas vállalkozói jogviszonyban áll, főszabály szerint az egyéni vállalkozásában lesz főfoglalkozású, és a járulékfizetési alsó határ után itt kell a járulékokat megfizetni, társas vállalkozóként a járulékalap a tényleges személyes közreműködésre tekintettel kifizetett (juttatott) összeg.”

Mit lehet tenni, hogy ne kerüljön sor  egy foglalkoztatón belül  az ügyvezető többes jogviszonyának megállapítására és esetleg az ebből adódó több járulék megfizetésére?

Munkaviszony:

A munkaviszony írásba foglalt munkaszerződéssel jön létre. A munkaszerződésben a feleknek meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbérében és munkakörében. A felek között létesített munkaviszonyon belül a felek többes munkakört is meghatározhatnak. Ezt a típusú feladatellátást kapcsolt munkakörnek nevezzük. Sem a korábbi, sem a jelenleg hatályos Munkatörvénykönyv nem zárja ki a munkaviszony keretében történő két vagy több munkakör ellátását, azaz a kapcsolt munkakört. A kapcsolt munkakörről rendelkezik a Legfelsőbb Bíróság Mfv.E.10.624/2004/1.számú végzése is. 
Mit tehetünk, hogy ne kerüljön sor többes jogviszony megállapításra egy foglalkoztatón belül? A fenti, első példánál maradva kapcsolt munkakörben ellátható a Kft.-ben az ügyvezetői feladat és egyidejűleg a tanácsadói feladatok. Figyelni kell azonban arra, hogy a kapcsolt munkakörben ellátandó feladatokat részletesen fel kell sorolni a munkaköri leírásban.   

Megbízás:

A megbízási szerződés két alanya a megbízó és a megbízott. Megbízási szerződés alapján a megbízott ellátja a megbízó által rábízott feladatot/feladatokat. A megbízás keretében nem csak egy feladat látható el. A megbízás kiterjedhet az ügyvezetői feladatokon túl egyéb, társas vállalkozáshoz kapcsolódó tevékenységre is. Mindezek alapján – a „többes” jogviszony elkerülése érdekében – a megbízott és a megbízó egy megbízási szerződésben rögzítheti az általa ellátandó feladatokat, azaz az ügyvezetői tevékenység ellátását és az egyéb társasághoz kapcsolódó feladatokat is. A fenti második példát alapul véve, az ügyvezetői feladatok és a társaság könyvelése egy megbízási szerződésbe foglalható. 

A megbízás során figyelemmel kell lenni az alábbiakra: 
  • Ha a vezető tisztségviselői feladatokra megbízás, azaz választott tisztségviselés keretében kerül sor, akkor a PTK alapján a vezetői megbízás öt évnél hosszabb időre nem szólhat. 
  • A megbízási szerződés ne minősülhessen színlelt szerződésnek, azaz munkaszerződés helyett nem lehet megbízási szerződést kötni.