|
|
|
|
  Miként kerülhetjük el, hogy a NAV többes jogviszonyt állapítson meg?2014. Augusztus 13. 11:45 - siteadminAz 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) alapján az ügyvezetői tevékenység – társadalombiztosítási szempontból – munkaviszonyban, társas vállalkozói jogviszonyban vagy választott tisztségviselői jogviszonyban látható el.
Munkaviszonyban ellátott ügyvezetői tevékenység esetén a nyugdíjjárulék, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja, valamint a társas vállalkozás által fizetendő szociális hozzájárulási adó alapja a munkaviszonyból származó jövedelem, amelynek napi 8 órás foglalkoztatás el kell érnie legalább a minimálbért. (Minimálbér: havi 101.500. forint, legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén pedig a garantált bérminimum, azaz havi 118.000. forint. Középfokú végzettségnek minősül a szakmunkás-iskola is.)
Amennyiben az ügyvezetői feladatokat el lehet látni napi nyolc óránál kevesebb időben, akkor járulékfizetés, valamint a szociális hozzájárulási adó alapjául vett jövedelem lehet kevesebb a fentiekben meghatározott minimálbérnél. A részmunkaidős foglalkoztatás esetén a nyugdíjjárulék, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék és a szociális hozzájárulási adófizetés minimális alapja a részmunkaidővel arányosítottan csökkenhet.
Társas vállalkozói jogviszony, illetve a tag által választott tisztségviselői jogviszonyban ellátott ügyvezetői tevékenység esetén a nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese. A biztosított ügyvezető után meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót is legalább a minimálbér 112,5 százaléka után.
A NAV társas vállalkozókról szóló 2014. évi tájékoztatója is kitér a társas vállalkozások vezető tisztségviselőinek többes jogviszonyára. (NAV tájékoztató)
A NAV társas vállalkozókról szóló 2014. évi tájékoztatója többes járulékfizetést állapít meg arra az esetre, ha a munkaviszonyban illetve megbízásban ellátott ügyvezetés mellett valaki egyéb személyes közreműködést is folytat. Erre vonatkozóan a NAV tájékoztatójából az alábbi példákat említem:
„Egy adótanácsadói feladatokat ellátó Kft. ügyvezető tagja munkaviszonyban végzi a vezető tisztségviselői feladatokat, és egyidejűleg tanácsadói munkát is végez, melyet nem munkaviszonyban vagy megbízásos jogviszonyban lát el. Ebben az esetben a tag „többes jogviszonyban” állónak minősül, vagyis a vezető tisztség tekintetében munkaviszonyban, a személyes közreműködés tekintetében társas vállalkozóként lesz biztosított.”
„Könyvelési feladatokat ellátó Kft. egyik tagja megbízásos jogviszonyban havi 20 000 Ft díjazással végzi a vezető tisztségviselői feladatokat, és egyidejűleg könyvelési munkát is végez, melyet nem munkaviszonyban/megbízásos jogviszonyban lát el. Ebben az esetben a tag ugyancsak „többes jogviszonyban” állónak minősül, a személyes közreműködésre tekintettel társas vállalkozóként lesz biztos, de a vezető tisztség tekintetében már nem válik társas vállalkozóvá, és ebben az esetben a vezető tisztség megítélésekor a Tbj. 5. § (2) bekezdését kell alkalmazni.”
A Tbj. külön rendelkezik az egyidejűleg több foglalkoztatónál fennálló több biztosítási jogviszonyról és az ebben esetben fizetendő járulékokról. Ennek egyik klasszikus esete, ha a társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll. Ez esetben a társas vállalkozó természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékának, valamint a nyugdíjjárulékának az alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem. Több foglalkoztatónál fennálló többes jogviszonyra is találhatunk példákat a NAV tájékoztatójában, így többek között az alábbiakat:
„A Kft. tagja a vezető tisztségviselést megbízásban végzi, mellette személyesen is közreműködik a társaságban (nem munkaviszonyban és megbízásban), és más cégnél heti 36 órás munkaviszonyban is áll. Itt is a többes jogviszony esete áll fenn, a személyes közreműködésre tekintettel a tag társas vállalkozónak minősül, a vezető tisztség tekintetében a Tbj. 5. § (2) bekezdését kell alkalmazni, a másik cégnél pedig a munkaviszonyra vonatkozó szabályok az irányadók.”
„A Kft. tagja személyesen közreműködik a cégben, melyet nem munkaviszonyban, illetve megbízásban végez, ezen felül ellátja az ügyvezetést megbízásban, és mellette egyéni vállalkozó. Ekkor is a többes jogviszony esete áll fenn, a személyes közreműködésre tekintettel a tagot társas vállalkozónak kell tekinteni, az ügyvezetés tekintetében a Tbj. 5. § (2) bekezdésre kell figyelemmel lenni, valamint az egyéni vállalkozóra vonatkozó szabályokat is alkalmazni kell. Mivel az egyéni vállalkozó egyidejűleg társas vállalkozói jogviszonyban áll, főszabály szerint az egyéni vállalkozásában lesz főfoglalkozású, és a járulékfizetési alsó határ után itt kell a járulékokat megfizetni, társas vállalkozóként a járulékalap a tényleges személyes közreműködésre tekintettel kifizetett (juttatott) összeg.”
Mit lehet tenni, hogy ne kerüljön sor – egy foglalkoztatón belül – az ügyvezető többes jogviszonyának megállapítására és esetleg az ebből adódó több járulék megfizetésére?
Munkaviszony:
A munkaviszony írásba foglalt munkaszerződéssel jön létre. A munkaszerződésben a feleknek meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbérében és munkakörében. A felek között létesített munkaviszonyon belül a felek többes munkakört is meghatározhatnak. Ezt a típusú feladatellátást kapcsolt munkakörnek nevezzük. Sem a korábbi, sem a jelenleg hatályos Munkatörvénykönyv nem zárja ki a munkaviszony keretében történő két vagy több munkakör ellátását, azaz a kapcsolt munkakört. A kapcsolt munkakörről rendelkezik a Legfelsőbb Bíróság Mfv.E.10.624/2004/1.számú végzése is.
Mit tehetünk, hogy ne kerüljön sor többes jogviszony megállapításra egy foglalkoztatón belül? A fenti, első példánál maradva kapcsolt munkakörben ellátható a Kft.-ben az ügyvezetői feladat és egyidejűleg a tanácsadói feladatok. Figyelni kell azonban arra, hogy a kapcsolt munkakörben ellátandó feladatokat részletesen fel kell sorolni a munkaköri leírásban.
Megbízás:
A megbízási szerződés két alanya a megbízó és a megbízott. Megbízási szerződés alapján a megbízott ellátja a megbízó által rábízott feladatot/feladatokat. A megbízás keretében nem csak egy feladat látható el. A megbízás kiterjedhet az ügyvezetői feladatokon túl egyéb, társas vállalkozáshoz kapcsolódó tevékenységre is. Mindezek alapján – a „többes” jogviszony elkerülése érdekében – a megbízott és a megbízó egy megbízási szerződésben rögzítheti az általa ellátandó feladatokat, azaz az ügyvezetői tevékenység ellátását és az egyéb társasághoz kapcsolódó feladatokat is. A fenti második példát alapul véve, az ügyvezetői feladatok és a társaság könyvelése egy megbízási szerződésbe foglalható.
A megbízás során figyelemmel kell lenni az alábbiakra:
|
Blog témakörök
Blog archivum
|
