hun eng ger
BaBér a Facebookon

A Munkatörvénykönyv 2014. márciusi változásai

2014. Március 14. 14:05 - siteadmin

2014. március 15-én lép hatályba az új Polgári Törvénykönyv, amelynek szabályaira tekintettel 2014. március 15-étől módosultak a Munkatörvénykönyv (2012. évi I. törvény) egyes szabályai is.

Az alábbiakban, a gyakorlatban is alkalmazandó főbb módosításokat ismertetjük.


Írni, olvasni nem tudó vagy nem képes személy 

A Munkatörvénykönyv régóta szabályozza, hogy ha a fél vagy a képviselő, nem tud vagy nem képes írni vagy olvasni, akkor jognyilatkozata írásba foglalása közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban (azaz két tanú előtt) történik. 

A Munkatörvénykönyv 2014. március 15-étől hatályos módosítása alapján ez a szabály a következőképpen változott:

Írni nem tudó vagy nem képes személy írásbeli jognyilatkozata abban az esetben érvényes, ha azt közokirat vagy olyan teljes bizonyító erejű magánokirat tartalmazza,
  • amelyen a nyilatkozó fél aláírását vagy kézjegyét bíróság vagy közjegyző hitelesíti,
  • amelyen ügyvéd ellenjegyzéssel vagy két tanú aláírással igazolja, hogy a nyilatkozó fél a nem általa írt okiratot előttük írta alá vagy látta el kézjegyével, vagy az okiraton lévő aláírást vagy kézjegyet előttük saját aláírásának vagy kézjegyének ismerte el.
Az olvasni nem tudó, illetve az a személy, aki nem érti azt a nyelvet, amelyen az írásbeli nyilatkozatát tartalmazó okirat készült, az írásbeli jognyilatkozat érvényességének feltétele az is, hogy magából az okiratból kitűnjön, hogy annak tartalmát a tanúk egyike vagy a hitelesítő személy a nyilatkozó félnek felolvasta és megmagyarázta.


Törvényes képviselő

Pontosításra került, hogy milyen esetekben szükséges a törvényes képviselő hozzájárulása:

A törvényes képviselő hozzájárulása szükséges a fiatal munkavállaló vagy a cselekvőképességében, a munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban részlegesen korlátozott munkavállaló olyan jognyilatkozatának érvényességéhez, amely a 
  • munkaszerződés megkötésére, 
  • a munkaszerződés módosítására, 
  • a munkaszerződés megszüntetésére vagy kötelezettségvállalásra irányul. 
A módosítás szabályozza azt is, hogy a cselekvőképtelen munkavállalókra a fiatal munkavállalókra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy kártérítésre vagy sérelemdíj megfizetésére ők nem kötelezhetőek. (Megjegyzés: A sérelemdíjat az követelhet, akit személyiségi jogában megsértenek. Sérelemdíjat az őt ért nem vagyoni sérelemért követelheti.)


Írásbeliség

A munkaviszony alapja az írásbeliség. A munkaszerződést, annak módosítását, megszüntetését és a munkaviszonnyal kapcsolatos egyéb nyilatkozatokat írásba kell foglalni. Erre tekintettel kibővült a Munkatörvénykönyvnek az a szabálya, amely kimondja, hogy milyen jognyilatkozatokat kell írásbelinek tekinteni. Erre tekintettel írásbelinek kell tekinteni a jognyilatkozatot, ha annak közlése a jognyilatkozatban foglalt információ változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a jognyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas elektronikus dokumentumban kerül sor.

A munkaidőkeret; a munkaidő-beosztás legalább hét nappal korábbi, legalább egy hétre történő közlése; a rendkívüli munkaidő; a rendelkezésre állás; a teljesítménykövetelmény és a teljesítménybér-tényező alkalmazásuk előtti közzététele is írásbelinek minősül, ha azokat a helyben szokásos és általában ismert módon teszik közzé. 

A munkáltatónak a munkavégzés időpontját legalább három nappal előre közölnie kell a munkavállalóval. Ezt a közlést is írásbelinek kell tekintetni, ha a helyben szokásos és általában ismert módon történt a közzététel. 

Az elektronikus dokumentum akkor tekinthető közöltnek, ha a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek lehetősége nyílik arra, hogy annak tartalmát megismerje – ez független attól, hogy a címzett vagy az átvételre jogosult más személy az átvételt megtagadta vagy szándékosan megakadályozta. A többi esetben a jognyilatkozat közlésére akkor került sor, ha azt a helyben szokásos és általában ismert módon közzétették.


Semmisség

A módosítás kiegészíti, hogy mikor minősül egy megállapodás semmisnek, azaz érvénytelennek. Az új szabály szerint semmis az a megállapodás, amely 
  • munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, vagy 
  • munkaviszonyra vonatkozó szabály megkerülésével jött létre vagy 
  • nyilvánvalóan a jó erkölcsbe ütközik.
Ugyanakkor a módosítás azt is rögzíti, hogy a fél titkos fenntartása vagy rejtett indoka a megállapodás érvényességét nem érinti.

A törvény indokolása kiemeli, hogy a megtámadásra irányuló jognyilatkozatot írásban kell közölni a másik féllel, tekintettel arra, hogy ennek elhagyása a gyakorlatban komoly bizonyítási nehézséget okozna. A megtámadás határideje 30 nap, amely a tévedés felismerésétől vagy a jogellenes fenyegetés megszűnésétől kezdődik, azonban 6 hónap elteltével a megtámadásra már nincs lehetőség.  A sikeres megtámadás a megállapodás érvénytelenségét eredményezi.  


Elmaradt munkabér

Amennyiben a bíróság döntése alapján a munkaviszony helyreállítására kerül sor, akkor ez esetre vonatkozóan úgy rendelkeznek a Munkatörvénykönyv módosító szabályai, hogy 
  • a munkaviszony helyreállítását követően keletkezett, a munkaviszonyban töltött időhöz kapcsolódó jogosultság tekintetében a munkaviszony megszüntetése (megszűnése) és annak helyreállítása közötti tartamot munkaviszonyban töltött időnek kell tekinteni,
  • meg kell téríteni a munkavállaló elmaradt munkabérét, 
  • meg kell téríteni a munkavállaló egyéb járandóságát és ezt meghaladó kárát. 
Az elmaradt munkabérként a munkavállaló távolléti díját kell figyelembe venni. Az elmaradt munkabér és egyéb járandóság összegének számításánál le kell vonni,
  • amit a munkavállaló megkeresett, vagy 
  • amit a munkavállaló az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna, továbbá
  • a munkaviszony megszüntetésekor kifizetett végkielégítést.

Szülési szabadság

Szülési szabadság kapcsán a módosítás szabályozza, hogy az anya egybefüggő 24 hét szülési szabadságra jogosult azzal, hogy ebből két hetet köteles igénybe venni.


Kamat

Késedelem kapcsán a Munkatörvénykönyv eredetileg úgy rendelkezett, hogy a késedelem idejére a késedelembe esés időpontjától kezdve a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon (azaz június 30 és december 31) érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot kell fizetni. A Munkatörvénykönyv módosítása a Polgári Törvénykönyvvel való összhang megteremtése érdekében ezt a szabályt a következőképpen változtatta meg:
A kamat számításakor az érintett naptári félév első napján (azaz július 1 illetve január 1) érvényes kamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére, amely a felek megállapodása alapján jár.


Vezetőkre vonatkozó szabályok

A vezetők esetében a korábbi szabályokon túl az alábbi szabályokat kell alkalmazni:  
Mentesülnek rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól 
  • az emberi reprodukciós eljárással összefüggő időre, 
  • egészségügyi intézményben történő kezelésre, valamint 
  • a kötelező orvosi vizsgálata tartamára, továbbá 
  • a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára.
A várandós vezető esetében a szülési szabadságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A vezető munkaviszonyát sem szüntetheti meg munkáltató felmondással a várandósság és a szülési szabadság időtartam alatt. A vezető részére várandóssága megállapításától a gyermek hároméves koráig, valamint a gyermekét egyedül nevelő vezető esetében gyermeke hároméves koráig éjszakai munka nem rendelhető el.


Engedményezés és tartozás átvállalás

Engedményezésnek és tartozásátvállalásnak pénzkövetelés esetén van helye. A levonásmentes munkabérrész azonban nem engedményezhető. Munkáltatói tartozást a munkavállaló nem vállalhatja át.


Kártérítés

A bírói gyakorlatnak megfelelően a módosítás egyértelművé tette, hogy a kártérítés alapjául szolgáló jövedelem meghatározásánál a járulékokat le kell vonni. A munkavállalónak a kikölcsönzés során okozott kárért vagy személyiségi jogai megsértéséért a kölcsönvevő és a kölcsönbeadó egyetemlegesen felel.

A bűncselekménnyel okozott kár megtérítésére vagy személyiségi jogsértéssel összefüggő sérelemdíj megfizetésére irányuló igény öt év alatt évül el. Ha a büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, akkor a büntethetőség ideje alatt évül el.


Hozzátartozó

Az új Polgári Törvénykönyvvel összefüggésben a hozzátartozóra a következő meghatározást kell alkalmazni:

Hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.