hun eng ger
BaBér a Facebookon

A GYES, GYED, GYET változásai 2014. január 1-jétől

2014. Január 13. 14:28 - siteadmin

Egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak halmozódása

Ha egy édesanya jelenleg gyermekgondozási díj folyósítása mellett otthon gondoskodik gyermekéről, míg a másik gyermekét 2014. márciusra várja, akkor 2014. január 1-től hatályos szabály alapján a szülést követően az első gyermeke után továbbra is jogosult lesz gyermekgondozási díjra, míg a második gyermeke után terhességi gyermekágyi segélyt fog kapni. 

2014. január 1-től a különböző korú gyermekek után egyidejűleg több ellátás is adható. A jogszabály úgy rendelkezik, hogy ha a szülő különböző korú gyermekeire tekintettel 
  • az egyik gyermeke után jogosult terhességi-gyermekágyi segélyre vagy gyermekgondozási díjra, akkor a másik gyermeke jogán járó terhességi-gyermekágyi segélyt vagy gyermekgondozási díjat egyidejűleg is igénybe veheti; illetve
  • a gyermekgondozási támogatást, táppénzt, baleseti táppénzt vagy terhességi-gyermekágyi segélyt, illetve gyermekgondozási díjat egyidejűleg is igénybe veheti.

Felsőoktásban tanuló hallgatók gyermekdondozási díja

Az édesanya, aki felsőoktatási intézményben tanul, 2013. december 31-ét követően született gyermeke után gyermekgondozási díjat kaphat, ha az alábbi feltételeknek megfelel:
  • az anya gyermekgondozási díjra a hatályos szabályok szerint nem jogosult,
  • gyermeke születését megelőző két éven belül államilag elismert felsőoktatási intézményben magyar nyelvű nappali képzésben tanul
  • ezen képzésen minimum két félév aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik (egy félévre csak egy aktív hallgatói jogviszony vehető figyelembe),
  • gyermeke a hallgatói jogviszony fennállása alatt vagy a hallgatói jogviszony szünetelését, illetve megszűnését követő 1 éven belül születik,
  • gyermeket saját háztartásában neveli, azaz pl: nem adja állami gondozásba, hanem maga neveli
  • az anya magyar állampolgár vagy másik EGT tagállam állampolgára, és
  • szülés időpontjában rendelkezik magyarországi bejelentett lakóhellyel.
Államilag elismert felsőoktatási intézményeket a nemzeti felsőoktatási törvény 1. számú melléklete sorolja fel.

217/1997 (XII. 1) kormányrendelet (azaz a végrehajtási szabály) rögzítik, hogy két aktív félév megállapításához a gyermek születését megelőző két éven belüli aktív félévekben összesen 300 naptári napi hallgatói jogviszonnyal kell rendelkeznie a hallgatónak.
A végrehajtási rendelkezések egyértelművé teszik, hogy a hallgatói jogviszony szünetelését, illetve megszűnését követően igényelt gyermekgondozási díj esetén azt a képzést kell figyelembe venni, amelyben az igénybevevő a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőzően vett részt.

A fentiekben ismertetettek alapján ezen gyermekgondozási díj további feltétele a magyar állampolgárság vagy másik EGT tagállam állampolgársága továbbá az is, hogy a kismama a szülés időpontjában rendelkezzen magyarországi lakóhellyel. Erre tekintettel a végrehajtási rendelet kimondja, hogy a gyermekgondozási díj igénylésekor a kérelemhez csatolni kell az Igazolványt a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról, valamint a születési anyakönyvi kivonaton túl 
  • a hallgatói jogviszonyról a felsőoktatási intézmény által kiadott igazolást, valamint
  • ha az igénylő valamely EGT tagállam állampolgára, akkor a magyarországi lakcíméről kiadott hatósági igazolvány másolatát.
A vér szerinti apa akkor kaphatja ezt a gyermekgondozási díjat
  • ha az anya meghal vagy 
  • egyébként a fenti feltételek hiányában az anya nem kaphatja ezt az ellátást.
Ez gyermekgondozási díj több szempontból is eltér a már meglévő gyermekgondozási díjtól, azaz a hallgatói gyermekgondozási díj 
  • a gyermek születésének napjától jár egészen a gyermek 1 éves koráig;
  • a terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe nem számítható be;
  • 30 napos folyamatos biztosítás megszakítási időtartamába azonban be kell számítani;
  • csak az illetékes kormányhivatal egészségbiztosítási szakigazgatási szerve állapíthatja meg.
A gyermekgondozási díj összege egyéb jövedelem hiányában az alábbiak szerint alakul: 
  • felsőfokú alapképzésben, felsőfokú szakképzésben vagy felsőoktatási szakképzésben, valamint a szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgatónál a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 70 százaléka,
  • mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy doktori képzésben részt vevő hallgatónál a jogosultság kezdő napján érvényes garantált bérminimum 70 százaléka.
A végrehajtási rendelet egyértelműsíti, hogy a fenti mérték esetében azt a képzést kell figyelembe venni, amelyben az igénybevevő a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napján részt vesz.


Ikergyermekek gyermekgondozási díja

Ikergyermekek esetén a gyermekgondozási díj további egy évig jár (azaz maximum a gyermekek 3 éves koráig). Ezt a szabályt azonban csak 2013. december 31-ét követően született gyermekek esetében alkalmazható. Ha az ikrek 2014. január 1. 00 óra 01 perckor születnek, akkor már a hosszabb idejű gyermekgondozási díj jár utánuk. 


60 napig nem jár a gyermekgondozási díj

Új szabály, hogy nem jár a gyermekgondozási díj az első igénybevétel első napjától számított 60 napig, ha 
  • а gyermekgondozási díjга való jogosultság első igénybevétele а gyermek egy éves kora után kezdődik, és
  • а jogosult báгmilyen jogviszonyban díjazásban - ide nem értve а szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és а nevelőszülői díjazását – ellenében munkát végez vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységet személyesen folytat.
Nem kell azonban ezt a 60 napos „várakozást” alkalmazni, ha az igénylő а gyermekre tekintettel terhességi-gyermekágyi segélyt vett igénybe, vagy а gyermekgondozási díjban részesülő meghal.


Ellátás kezdő napja

Az egészségbiztosítási törvény alapján az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai (terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a táppénz) összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban elért jövedelmet kell figyelembe venni. 

A végrehajtási rendelet kiegészült azzal a szabállyal, hogy a biztosítási jogviszony kezdőnapjának a pénzbeli ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszony első napja minősül azzal, hogy a biztosítási jogviszony kezdő napja nem változik, ha az ellátásra jogosult folyamatos biztosítási időn belül – azaz, ha nincs 30-nál hosszabb megszakítás - ugyanannál a foglalkoztatónál, ugyanolyan jogviszony alapján ismét biztosítottá válik. Azaz, ha valaki például egy folyamatos megbízási jogviszonyban dolgozik egy Bt-nél, de adott hónapban a jövedelme 20 napig napi szinten nem éri el a minimálbér 30 százalékának a harmincad részét és ezért nem lesz biztosított, akkor a 21. naptól fennálló ismételt biztosítása esetén a biztosítási jogviszony kezdő napja megegyezik a korábbi biztosítási jogviszony kezdő napjával. 

A jogszabály szól arról is, hogy ha a foglalkoztatónál jogutódlás következik be, akkor a biztosítási jogviszony kezdő napja megegyezik a jogelődnél létesített biztosítási jogviszony kezdő napjával.


Baleseti táppénz

2013-ban a baleseti táppénz összegének kiszámításakor nem lehetett figyelembe venni
  • az átlagkeresetet, a távolléti díjat - ide nem értve a munkaszüneti napra járó távolléti díjat -, valamint az az időtartamot, amelyre azt kifizették,
  • a törzsgárda jutalmat, a jubileumi jutalmat, a végkielégítést, valamint azon juttatást, amely nem a végzett munkáért, tevékenységért került kifizetésre.
2014. január 1-től a baleseti táppénz számításánál azonban már csak az alábbiakat nem lehet figyelembe venni:
  • a távolléti díjat, valamint az az időtartamot, amelyre azt kifizették,
  • a törzsgárda jutalmat, a jubileumi jutalmat, a végkielégítést, valamint azon juttatást, amelynek a kifizetése nem a végzett munkáért, tevékenységért történt.

Jövedelemigazolás

2014. január 1-től kibővült az az időtartam, amikor a jövedelemigazolást is csatolni kell az ellátás igényléséhez. Azaz már nem 2014. május 11-ét megelőzően, hanem 2015. január 1-jét megelőzően született gyermekre tekintettel igényel terhességi-gyermekágyi segélynél, gyermekgondozási díjnál az igény bejelentésével egyidejűleg a biztosított a foglalkoztató rendelkezésére bocsátja az előző év első napjától az ellátás igényléséig minden más munkáltató által kibocsájtott jövedelemigazolást. 

Foglalkoztató hiányában a biztosított a terhességi-gyermekágyi segély, illetve a gyermekgondozási díj iránti kérelemmel együtt az irányadó időszak jövedelmét igazoló jövedelemigazolást közvetlenül az egészségbiztosítási szakigazgatási szervhez nyújtja be.


Gyermekgondozási díj melletti munkavégzés

A gyermek egyéves kora előtt nem lehet dolgozni. Ez esetben csak szerzői jog védelme alatt álló alkotásért illetve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységért járó díjazás az, amelyek mellett a gyermekgondozási díjat is folyósítják. 

2014. január 1-től a gyermek egyéves kora után a szülő, aki gyermekgondozási díjat kap, az ellátás további folyósítása mellett dolgozhat. A szülő munkavégzésnek nincs időkorlátja, azaz akár napi 12 órában is dolgozhat.

Akkor is jár a gyermekgondozási díj, ha munkavégzése miatt az egy évesnél idősebb gyermekét bölcsödébe illetve családi napközibe helyezi el, vagy házi gyermekfelügyelő gondoskodik a gyermekről.  

Érdekesség, hogy az egyéni-, illetve a társas vállalkozó a járulékfizetési alsó határ után köteles nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot fizetni arra az időtartamra is, amíg gyermekgondozási segély, az ápolási díj folyósításának tartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja. Az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) nem szól a gyermekgondozási díj melletti munkavégzésről. Ezt azt eredményezi, hogy gyermekgondozási díj melletti munkavégzéskor csak a tényleges jövedelem után kell megfizetni a járulékokat. 


Gyermekgondozási segély melletti munkavégzés

A fentiekhez hasonlóan alakul a munkavégzés a gyermekgondozási segély folyósítása alatt is. Amíg 2013-ban a gyermekgondozási segély alatti munkavégzés időkorlátozás mellett történhetett - kivéve az otthoni munkavégzést és a fogyatékos gyermekre járó gyes melletti munkavállalást –, addig 2014. január 1-től a szülő a gyermek egyéves korát követően a gyermekgondozási segély folyósítása mellett teljes munkaidőben munkát vállalhat. A korlátlan munkavégzés lehetősége, 2014. január 1-je előtt született gyermekekre is kiterjed. 

Megmaradt azonban az a szabály, hogy ha a nagyszülő kapja a gyermekgondozási segélyt és emellett keresőtevékenységet szeretne folytatni, akkor azt csak adott időkorlátozás mellett teheti meg. Ez esetben a nagyszülő a gyermek 3 éves kora után dolgozhat, maximum heti 30 órában, kivéve ha a munkavégzés az otthonában történik. 
Gyermekgondozási segélyre jogosultság egyidejűleg legfeljebb két gyermekre állhat fenn azzal, hogy egyazon várandósságból született ikergyermekeket egy gyermeknek kell tekinteni.