hun eng ger
BaBér a Facebookon

A 2014. január 1-től hatályos változások a biztosítási jogviszonyban, a járulék- és szociális hozzájárulási adókedvezmények területén

2014. Január 13. 9:52 - siteadmin

Változás a biztosítási jogviszonyokban

Társadalombiztosítási szempontból 2014. január 1-től a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya munkaviszonynak minősül, így a nevelőszülők biztosítottá váltak. Ezt megelőzően csak a hivatásos nevelőszülők minősültek biztosítottnak. 

Nem terjed ki a biztosítás azokra a felsőoktatási hallgatókra, akik szakmai gyakorlatukat, szakmai gyakorlóhellyel kötött hallgatói munkaszerződés alapján végzik. Erre tekintettel biztosítottként bejelentett, hallgatói munkaszerződés alapján foglalkoztatott hallgatókat 2014. január 1-től ki kell jelenteni, mint biztosítottakat. 


A biztosítási jogviszony szünetelése

Pontosult és egyben ki is egészült a biztosítási jogviszony szünetelésének köre. 

A fizetés nélküli szabadság ideje alatt szünetel a biztosítási jogviszony. A hatályos jogszabály azonban kivételeket fogalmaz meg, azaz ha a fizetés nélküli szabadság idejére terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély vagy gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra, vagy ha a fizetés nélküli szabadságot tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszik igénybe, akkor a biztosítási jogviszony nem szünetel. Ezeknek a kivételeknek a körét bővítette ki a módosítás, mely szerint ha a fizetés nélküli szabadságot önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése céljából veszik igénybe, akkor az önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése alatt sem szünetel a biztosítás. 

Továbbá 2014. január 1-től szünetel a biztosítási jogviszony azokban az időtartamokban is, amikor 
  • az állat-egészségügyi szolgáltató tevékenységet végző állatorvos tevékenysége szünetel, 
  • az ügyvédi tevékenység szünetel, 
  • a tanulószerződés szünetel, illetve  
  • minden olyan esetben, amikor külön jogszabály szerint a biztosítás alapjául szolgáló jogviszony szünetel.
Megjegyzés: az ügyvédi tevékenység szünetelése pontosításként került be a módosításba, ugyanis az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény alapján a korábbi ügyvédi kamarai tevékenység szüneteltetése helyett az ügyvédi tevékenység szüneteltetése alapozza meg a biztosítási jogviszony szünetelését.


Családi járulékkedvezmény

Új szabály a járulékkedvezmény. A családi járulékkedvezmény a személyi jövedelemadóhoz kapcsolódik, de biztosítási alapokra épül. Azaz családi járulékkedvezményt vehet igénybe 
  • a személyi jövedelemadó törvény szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult, aki
  • biztosított, – a családi kedvezményt megosztással érvényesítő – biztosított házastársa, élettársa. 
A családi járulékkedvezmény együttes igénybevételének feltétele: 
Az érintett magánszemélyek – adóbevallásban, munkáltatói adó-megállapításban közösen tett, egymás adóazonosító jelét is feltüntető – nyilatkozata. Ez a nyilatkozat tartalmazza a kedvezmény összegének felosztására vonatkozó döntésüket is.

A biztosított az adóelőleg-nyilatkozatban rendelkezhet arról, hogy nem kéri a családi járulékkedvezmény havi összegének érvényesítését.

Nem lehet családi járulékkedvezményt érvényesíteni 
  • személyi jövedelemadó-mentes vagy bevételnek nem minősülő járulékalap után. Kivételt képez ez alól a szabály alól a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére az adóévben levont, befizetett tagdíj összege. 
A családi járulékkedvezmény összegét a biztosított az éves bevallásában, illetve a munkáltatói adó-megállapításában tünteti fel. 

Egyéni és társas vállalkozó esetén nem a minimálisan befizetendő járulékalapra épül a kedvezmény. Az általános szabály ugyanis az, hogy egyéni-, illetve társas vállalkozóként biztosított a 10 % nyugdíjjárulékot havonta legalább a minimálbér, 8,5% egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot havonta legalább a minimálbér másfélszerese után fizeti meg. (Minimálbér: havi 101.500 forint, legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén pedig a garantált bérminimum, azaz havi 118.000 forint.) Az egyéni és társas vállalkozó esetén a családi járulékkedvezményt a
  • kivétet, 
  • az átalányban megállapított jövedelmet vagy 
  • a személyes közreműködői díjat 
terhelő járulékok erejéig lehet érvényesíteni.
 
A foglalkoztató a családi járulékkedvezmény havi összegét úgy érvényesíti, hogy az annak megfelelő összeget 
  • elsőként a 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékból, ha még van kedvezménnyel érvényesíthető összeg, akkor 
  • másodikként 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékból és 
  • végül 10 százalék nyugdíjjárulékból érvényesíti. 
Azaz a kedvezményt úgy lehet érvényesíteni, hogy a foglalkoztató 
  • nem vonja le és nem fizeti meg az állami adóhatóságnak azt természetbeni egészségbiztosítási járulékként, vagy
  • ha a természetbeni egészségbiztosítási járulék nem nyújt teljes fedezetet az igénybe vehető járulékkedvezményre, akkor nem fizeti meg pénzbeli egészségbiztosítási járulékként, vagy
  • ha a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék sem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre, akkor nem fizeti meg nyugdíjjárulékként.
A családi járulékkedvezmény összege a személyi jövedelemadó törvény szerinti családi kedvezmény összegéből a ténylegesen érvényesített családi kedvezménnyel csökkentett összeg 16 százaléka, de legfeljebb a fenti járulékok együttes összege, azaz maximum 33 százalék.

Példa: 
2 kisgyermekes édesanyának 100.000. forint jövedelme van.
Gyermekenként 62.500. forint adókedvezményt érvényesíthet. 
Két gyermek esetében 125.000. forint kedvezményt vehetne igénybe.
100.000. forint jövedelem esetén 25.000. forint nem érvényesíthető adókedvezményként.
25.000. forint 16 százaléka 4.000. forint, azonban ezt nem tudja adóként igénybe venni. 
4 százalék természetbeni járulék 100.000. forint jövedelem esetén 4.000. forint.   
Fennmaradt kedvezmény 4.000. forint, amely a természetbeni járulék be nem fizetésével érvényesíthető.

Ha a családi járulékkedvezmény szerint megállapított összeg több, mint ami az adott évre családi járulékkedvezmény összegeként érvényesítésre került, akkor a különbözet 
  • az adóbevallásban igényelhető, illetve 
  • munkáltatói adó-megállapítás esetén az említett különbözet tekintetében a személyi jövedelemadó törvény 14. § (2) bekezdése szerinti különbözetre vonatkozó szabályok szerint kell eljárni.
Ha a biztosított a családi járulékkedvezményt úgy érvényesítette, hogy a családi járulékkedvezményre nem volt jogosult – például a családi pótlék jogosultság évközben megszűnt, de ő év végéig érvényesítette a kedvezményt – akkor az igénybe vett családi járulékkedvezményt 12 százalékos bírsággal növelten, az adóbevallás benyújtására előírt határidőig vissza kell fizetnie. Nem kell a bírságot megfizetni, ha a befizetési kötelezettség a 10.000 forintot nem haladja meg.

Két fontos szabályra szeretnénk még felhívni a figyelmet:

A törvény rögzíti, hogy a családi járulékkedvezmény érvényesítése nem érinti a biztosított társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságát és az ellátások összegét. Azaz a be nem fizetett járulékok esetén is jár az ellátás.

Ha a biztosított a családi járulékkedvezményt havonta vagy negyedévente érvényesítette, és az éves bevallásában az összevont adóalapja után személyi jövedelemadó-kötelezettséget állapít meg, a biztosított a családi járulékkedvezmény összegét nem állapítja meg újra, nem fizeti vissza. 


Szociális hozzájárulási adókedvezmények változásai

2014. január 1-től nem lehet a START kártyák, azaz a START PLUSZ, START EXTRA vagy START BÓNUSZ után kedvezményt igénybe venni. 

Ugyancsak a fenti időponttól megszűnt a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény is.  

Szabad vállalkozási zónában működő vállalkozás esetén azok után is igénybe lehetne venni a kedvezményt, akik bejelentett lakóhelye 
  • legalább hat hónapja a munkavégzési helyen vagy attól legfeljebb 20 km-re levő szabad vállalkozási zónában található, vagy 
  • ugyanabban területfejlesztési-statisztikai kistérségben van, mint a munkáltató működése szerinti szabad vállalkozási zóna. 
Tartósan álláskereső természetes személy után érvényesíthető adókedvezmény, akkor is jár, ha a foglalkoztató helyébe új foglalkoztató (átvevő) lép. A kedvezményt az átvevő munkáltató a fennmaradt időre tovább érvényesítheti.

Kutatók foglalkoztatása után járó adókedvezményben részesülők köre is kibővült:

Adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban, nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt munkavállalók után is igénybe vehető a szociális hozzájárulási adókedvezmény.  A kedvezmény mértéke: maximum
bruttó 200.000 forint 14,5 százaléka lehet. Részmunkaidős foglakoztatás esetén ezt a kedvezményt arányosítani kell a munkaidővel, azaz amennyiben a foglalkoztatásra 8 óra helyett 4 órában kerülne sor, akkor a maximálisan igénybe vehető kedvezmény 14.500 forint. 
Arra a hónapra vonatkozóan, amelyben a munkavállaló munkaviszonya kezdődik vagy véget ér, a kedvezmény az egész hónap tekintetében megilleti a kifizetőt.

A gyermekgondozási díj folyósításának megszűnését követően, illetve a gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy folyósításának megszűnését követően igénybe vehető adókedvezmény köre kiszélesedett. 

Új szabály, hogy 2014. január 1-től gyermekgondozási díj folyósítása mellett is lehet dolgozni. Eszerint egyrészt igénybe lehet venni a kedvezményt a gyermekgondozási díj alatti munkavégzés esetén is. Azaz a gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy folyósításának megszűnését követően is igénybe vehető az adókedvezmény. A kedvezmény az anyasági ellátás megszűnését követő hónaptól 45 hónapig alkalmazható úgy, hogy legfeljebb 100.000 forint munkabérig nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni a foglalkoztatás első két évében, míg ezen bér 14,5 %-a vehető igénybe a foglalkoztatás harmadik évében.

Továbbá kiemelt kedvezmény jár akkor, ha három vagy több gyermek után családi pótlékban részesülő szülőt foglalkoztat a munkáltató. Ha a munkavállaló legalább három gyermekre tekintettel családi pótlékra szülőként jogosult és gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben részesült vagy részesül, vagy gyermeknevelési támogatásban részesült vagy részesül, akkor az őt alkalmazó munkáltató a foglalkoztatás első három évében maximum 100.000 forint jövedelemhatárig mentesül a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól, míg a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében ugyanezen jövedelem után 14,5%-os kedvezményt kap. Ez a kedvezmény az anyasági ellátás megszűnését követő hónaptól 69 hónap végéig, maximum 5 évig alkalmazható. Azaz a nagycsaládosok esetében a kedvezmény két évvel hosszabb ideig jár. 

Fontos, hogy a gyed, gyes, anyasági támogatás folyósításának igazolásán túl minimum 3 gyermek utáni családi pótlék jogosultságot is igazolni kell. Ezt az igazolást a kincstár adja ki.