|
|
|
|
  2014. évi változások a társadalombiztosítási járulékok és a szociális hozzájárulási adó szabályaiban2013. November 4. 13:21 - siteadminT/12792. számon benyújtott „az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról” szóló javaslat többek között tartalmazza a járulék-, valamint a szociális hozzájárulási adószabályok területén tervezett változtatásokat. Blog-bejegyzésünkben a társadalombiztosítási járulékok és a szociális hozzájárulási adó 2014-ben várható módosításait összegezzük, a családi járulékkedvezmények kivételével. Ez utóbbiról decemberben adunk részletes tájékoztatást.
1.) Egészségügyi szolgáltatási járulék:
1.1.
A tervezet alapján a jelenlegi 6.660 forint (napi összege 222 forint) egészségügyi szolgáltatási járulék 6.810 forintra (napi összege 227 forintra) emelkedne.
1.2.
A Tbj. hatályos szabálya szerint a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozónak nem kell megfizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot, ha
A törvényjavaslat kibővítené a fenti eseteket a következőkkel:
A kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozónak akkor sem kellene megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot, ha
Az ügyvédi tevékenység szünetelése pontosításként került be a fenti módosításba, ugyanis az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény alapján a kamarai tevékenység szüneteltetése helyett az ügyvédi tevékenység szüneteltetése alapozza meg a biztosítási jogviszony szünetelését.
1.3.
A törvénytervezet alapján az Art szabályai kiegészülnének azzal, hogy a NAV a magánszemély havi járulékfizetési kötelezettségét törli, ha hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy
Azaz, ha valaki elmegy külföldre dolgozni és kéri lakcímének törlését a lakcímnyilvántartásból, akkor a belföldiség megszűnése miatt már nem áll fenn az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés, amelyet a NAV is rögzít a saját nyilvántartásában.
2.) Biztosítási jogviszony szünetelése
A törvényjavaslat pontosítaná és ugyanakkor ki is egészítené azokat az eseteket, amikor szünetel a biztosítási jogviszony. A fizetés nélküli szabadság ideje alatt értelemszerű, hogy szünetel a biztosítási jogviszony. A hatályos jogszabály azonban kivételeket fogalmaz meg, azaz ha a fizetés nélküli szabadság idejére terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély vagy gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra, vagy ha a fizetés nélküli szabadságot 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszik igénybe, akkor a biztosítási jogviszony nem szünetel.
Ezeknek a kivételeknek a körét bővítené a módosítás, mely szerint ha a fizetés nélküli szabadságot önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése céljából veszik igénybe, akkor az önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése alatt sem szünetelne a biztosítás. A tervezet indokolása alapján, „a fizetés nélküli szabadság idejére behívott önkéntes tartalékos katona a „civil” életből önkéntesen vállalja a szolgálatot. Annak érdekében, hogy emiatt ne érje őt hátrány a későbbi tb-jogosultságok (pl. táppénz mértéke) terén sem, a javaslat alapján a „civil” jogviszonyában folyamatosnak minősül a biztosítása az önkéntes tartalékos szolgálata idejére is.”
A módosítás alapján szünetelne még a biztosítási jogviszony azokban az időszakokban is, amikor
3.) Hallgató munkaszerződés
A tervezet szerint nem terjed ki a biztosítás azokra a felsőoktatási hallgatókra, akik szakmai gyakorlatukat, szakmai gyakorlóhellyel kötött hallgatói munkaszerződés alapján végzik. Mindezekre tekintettel a hallgatói munkaszerződés után sem járulékot sem szociális hozzájárulási adót nem kellene fizetni.
4.) Magyar biztosítási jogviszony hiánya
Módosításra kerülne az a hatályos szabály, hogy nem terjed ki a biztosítás a be nem jegyzett külföldi munkáltató által Magyarország területén foglalkoztatott, harmadik állam állampolgárságú munkavállalóra, ha a munkavégzésre
feltéve, hogy e munkavégzés a 2 évet nem haladja meg.
A javaslat alapján azonban 2 évnél hosszabb munkavégzés esetén is lehetne mentesülni a magyarországi járulékfizetés alól. Ennek feltételei a következők lennének:
Csak akkor mentesülne a munkavállaló a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alól, ha a kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés kezdetekor előre nem látható olyan körülmény következik be, ami alapján
A 2013. január 1. előtt megkezdett kiküldetés, kirendelés és munkaerő-kölcsönzés esetén a 2 éves időtartamot 2013. január 1-jétől kell számítani. A biztosítási kötelezettség ez esetben legkorábban 2015. január 1-jével jönne létre.
5.) Árfolyam alkalmazása
Az egyéni vállalkozó és a járulékfizetésre köteles magánszemély a külföldi pénznemben megszerzett bevételének, illetve kiadásának átszámításához a bevétel megszerzését vagy a kiadás felmerülését megelőző hónap 15. napján érvényes árfolyamot alkalmazná.
6.) Tanulószerződés
A hatályos jogszabályok alapján biztosított az a tanuló, aki tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytat. Ezen jogviszony alapján a járulékalapot képező jövedelem a tanulószerződésben meghatározott díj. A szakképzésről szóló törvény szerint ezt a pénzbeli juttatást a tanuló igazolatlan mulasztásával arányosan csökkenteni kell, továbbá nem jár a díjazás a tanítási év utolsó tanítási napját követő naptól, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket nem teljesíti.
Mindezekre tekintettel módosulna a járulékalap, mely szerint az a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj lenne.
7.) Szociális hozzájárulási adóalapra vonatkozó módosítások
Pontosításra kerülne a munkavégzésre irányuló jogviszonyban az adóalap. Ennek értelmében adóalap a 2011. évi CLVI. törvény 455. § (1) bekezdésének a)-b) pont hatálya alá tartozó juttatás hiányában
A javaslat továbbá rendelkezik a jogviszony megszűnését követően keletkező adófizetésről is, azaz az adóalap megállapításánál az adóalapot képező jövedelmet akkor is számításba kell venni, ha annak kifizetésére az adófizetési kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését követően kerül sor. Az adókötelezettséget megalapozó jogviszony megszűnését követően kifizetett, adóalapot képező jövedelmet úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a jogviszony megszűnésének napján került volna sor.
8.) Szociális hozzájárulási adó alakulása egyszerűsített vállalkozói adózást választók esetében
A javaslat alapján, ha az egyéni vállalkozó egyszerűsített vállalkozói adóalanyisága év közben megszűnik, akkor a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében, nyilatkozatban vállalt adókötelezettségét is arányosan kell megállapítani.
A másik változtatás azokra az eva-s egyéni vállalkozókra vonatkozik, akik azért nem fizetik meg a szociális hozzájárulási adót a minimális adóalap után, mert egyéb jogviszonyban is állnak. Mindezek alapján az az egyéni vállalkozó, aki egyszerűsített vállalkozói adó alanya, saját maga után fizetendő szociális hozzájárulási adó alapja az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 4 százaléka akkor, ha
9.) Szociális hozzájárulási adókedvezményekhez fűződő javaslatok:
9.1.
A munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény 2013. december 31-ét követően nem lenne alkalmazható, ezért azt a javaslat hatályon kívül helyezné.
9.2.
START PLUSZ, START EXTRA vagy START BÓNUSZ adókedvezmény 2013. december 31-ét követően nem érvényesíthető, így azok a szabályok, amelyek ezen kedvezmény alkalmazásával kapcsolatosak, szintén hatályukat vesztenék.
9.3.
A hatályos szabályok alapján a szabad vállalkozási zónában működő vállalkozás esetén a kedvezmény igénybevételének az a feltétele, hogy
A javaslat pontosítaná a fenti bejelentett lakóhelyet, azaz a kedvezménnyel érintett munkavállaló bejelentett lakóhelye
9.4.
Abban az esetben, ha a munkáltató személyében úgy következik be változás, hogy a munkáltatói feladatokat a jövőben az ún. átvevő munkáltató látja el, akkor az átvevő munkáltató tovább érvényesítheti a szociális hozzájárulási adókedvezményeket az érintett időszak fennmaradó részében. A törvényjavaslat indokolása alapján: „a munkáltató személyében bekövetkező változás esetén a munkaviszonyhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek automatikusan szállnak át az átadó munkáltatóról az átvevő munkáltatóra, ezért indokolt a szociális hozzájárulási adókedvezmények szempontjából is úgy tekinteni őket, mintha a munkáltató személye nem változott volna, így a kedvezmények igénybevétele folyamatosan történhet.”
10.) Szociális hozzájárulási adót szabályozó törvény tanulói, hallgatói jogviszonya:
A törvénymódosítás elfogadása esetén 2013. augusztus 29-étől kellene alkalmazni a tanulói, hallgatói jogviszonnyal kapcsolatos alábbi szabályokat:
Tanulmányokat folytató tanuló, hallgató: az a személy, aki
Tanulmányokat folytató tanuló, hallgató jogviszony igazolása az alábbiak szerint lehetne:
„A tanulmányokat folytató tanuló, hallgató jogviszonyát
11.) Szociális hozzájárulási adóra vonatkozó egyéb pontosítások
11.1.
A munkaviszony köre kiegészülne a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben foglalt hallgatói munkaszerződés alapján létrejött munkaviszonnyal
11.2.
A szociális hozzájárulási adó különös szabályainak – azaz a minimális mértékű szociális hozzájárulási adó megfizetésének - alkalmazása alóli eseteteket sorolja fel 2011. évi CLVI. törvény 458. §-a. Mentesülések esetei pontosításra kerülnének az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény módosítására tekintettel, továbbá kiegészülnének az állat-egészségügyi szolgáltatóra vonatkozóan. A módosítási javaslat alapján mentesül a különös szabályok alkalmazása alól:
„Az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a szabadalmi ügyvivői társaság, a közjegyzői iroda a tagjával fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó alapjának megállapításakor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben – az (1)-(2) bekezdésben meghatározottakon túlmenően – nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen tagja ügyvédi tevékenysége, szabadalmi ügyvivői kamarai, illetőleg közjegyzői kamarai tagsága szünetel. Az ügyvédi, szabadalmi ügyvivői, közjegyzői vagy állat-egészségügyi szolgáltató tevékenységet folytató egyéni vállalkozó az őt saját maga után terhelő adó alapjának megállapításakor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben – az (1)-(2) bekezdésben meghatározottakon túlmenően – nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen ügyvédi tevékenysége, szabadalmi ügyvivői kamarai, közjegyzői kamarai tagsága, vagy állat-egészségügyi szolgáltató tevékenysége szünetel.”
11.3.
A tartós álláskeresőnek minősülő időszakok kiszámításának jelenleg hónapokban megadott időszak naptári napokban lenne számítandó, azaz 9 hónap helyett 275 nap, míg 6 hónap helyett 183 nap kerülne be a törvénybe.
11.4.
Ugyancsak egy pontosítást fogalmaz meg a jogszabálytervezet a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítását követően foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezménynél. A hatályos szabály a következő vastagon szedett rész szerint változna: „A kedvezményt a munkáltató a feltételek fennállását igazoló, az anyasági ellátást folyósító egészségbiztosítási szerv, társadalombiztosítási kifizetőhely, kincstár, a társadalombiztosítási vagy családtámogatási kifizetőhely megszűnése esetén az egészségbiztosítási szerv, illetve a kincstár által az ellátásban részesülő kérelmére kiállított igazolás birtokában érvényesítheti.”
|
Blog témakörök
Blog archivum
|
